Bella Ciao

  • Italia é un casino, no? – kérdi tőlem Lia a konyhában.
  • Mi is az a casino? – kérdem később Caterinát.
  • Káosz – mondja és nevet. – Ilyen Olaszország, nem?
  • Hát.. valamiben igen, másban nem. Például a munka nem. Az én csapatom fantasztikus – mondom. Például az tökre nem igaz, hogy az olaszok nem beszélnek nyelveket. Vagy az én irodám nagyon nagy kivétel, nem tudom. Merthogy az irodában nemhogy angolul beszél mindenki, de a legtöbben még spanyolul is. Lorenzo például, aki az egyik menedzserem épp egy céggel beszélt, akik Olaszországban és Spanyolországban szerveznek raggie fesztivált, erre invitáltak minket. Pontosabban ha adunk kb 20-30 önkéntest, akik

Continue reading

Advertisements

Firenze vs Kanári vs Bangkok

Nehéz összehasonlítgatás nélkül élni. Hiszen mindig minden országot egymáshoz viszonyítok. Milyen volt Kanárin Bangkokhoz képest, vagy Budapesten Firenzéhez viszonyítva? Melyik a jobb város? Hol éreztük magunkat legjobban? Hol került legkevesebbe az élet? Hol volt elég zöld, elég természet a gyerekeknek? Nehéz most is önmagában néznem a várost. Folyton csak viszonyítom.
Eddig elég jó helyezést kapott tőlem. Kicsit kanáris feeling itt lakni, mert olyan marha meleg van, mint ott volt. Mediterrán hely és ugyanolyan isteni a kaja, sonka és sajtok és bor, minden mennyiségben. Estére itt is leizzadunk a hőségtől. Sajnos viszont nincs a

Continue reading

hullámvölgyek

Ezt a cikket még júniusban írtam, de akkor nem volt netem, nem tudtam ide feltenni. Szerencsére azóta jobb lett a helyzetünk, megjött végre Gergő is, de a rendőrségi ügy még mindig ugyanaz…

Nem emlékszem mikor volt legutoljára ilyen nehéz. Babszi sikítva ordít. Éjjel 11 óra van.  Még mindig nem alszik. Épp az éjjeli kislámpa izzóját fogta meg, valószínűleg forró volt, ez lehetett az oka a sikításnak. De ha nem ezért, másért nem alszik. Éjjel kettőkor sikítva ébred, hogy fáj a foga, vagy hajnali háromkor sír fel a kukásautó vagy a mentő szirénájára. Mondjuk ha véletlen ő nem is ébred fel ezekre, én akkor is. Aztán vadászni kezdem a szúnyogokat, amelyek a fülembe zsonganak. Nagyon sok a szúnyog. Össze-vissza csípnek. Szegény Babszi ő is tele van csípésekkel. Nekem a karomon van kb 25 csípés, a lábam meg vörös a sebektől, ahol kikapartam.
Több mint egy hónapja vagyok itt és nem intéztem még semmit. Vagyis folyamatosan intézkedek, de semmi eredménye. Összefoglalva azt mondhatnám, hogy az eddigi Continue reading

firenzei szúnyoginvázió

  • Szétmarnak ezek a dögök! – kiáltom, mert már elegem van, hogy mindig van szúnyog.De nem csak néha, nem csak este, nem csak ha felkapcsoljuk a villanyt, nem csak a folyóparton, hanem mindig és mindenhol!
  • Te mit csinálsz a szúnyogok ellen? – kérdezem Cleliát.
  • Semmit. Van szúnyogriasztónk, olyan konnektorba dugós.
  • Olyan nekünk is van, de nem nagyon használ. Ezek folyton jönnek!
  • Sajnos ez van, és ráadásul egész évben vannak… – teszi hozzá Virginia.
  • Mi?! Télen is?
  • Igen, a tél nem olyan hideg, hogy megfagyjanak, szóval télen és nyáron is vannak.

Continue reading

hogyan is kerültem épp ide

Indiában egy lépéssel jobban olasz lettem. Az úton odafelé pedig megértettem, miért is vagyok éppen itt.
Egy nemzetközi találkozóra mentünk Pietróval, a főnökömmel, ahol a többi Oxfam iroda marketing igazgatójával találkoztunk. Vonattal mentem a vasárnapi forróságban Firenzéből Arezzoba, ahol Pietro felvett egy kis fekete bogárral és végigautóztunk Rómáig. Közben dugóba kerültünk, elmeséltem hogyan kerültem 2000 szilveszterén Belgrádba, ő meg elmesélte milyen volt egy ENSZ konferencia sok-sok évvel ezelőtt, elmeséltem hogyan építettem costa ricai kapcsolatot Rio de Janeiroban ő meg hogy milyen projektben vett részt Ecuadorban.
– És Pietro, de mi voltál, mielőtt Public Engagement igazgató lettél az olasz Oxfamnál?– kérdeztem gyanútlanul egyszercsak. Continue reading

fekete és fehér

Végre van internetünk otthon! Végre elköltöztünk a másik lakásba. Talán lassan mostmár minden rendeződik. Hiszen a fa padlón ülve a fiesole-i hegyet látjuk, Babszival csak ülünk ott, a nappali közepén és bámuljuk a kilátást és nézzük a vadul cikázó fecskéket előttünk. A harmadikon lakunk, nincs lift, a lakás marhára nem gyerekbarát, mégis, végre van lakásunk. Végre nem valakinek a “nyaralójában” lakunk olyan helyen, ahol nem folyik le a padlón a víz a fürdőszobában, ahol nincs hely megfordulni a konyhába, ahol a szekrény tele van mások cuccaival, ahol a kukákat az ablakunk alatt éjjel 2 és 3 között üríti a szemetesautó és ahol minden órában elvágtáz egy szirénázó mentőautó. Ahol ugyan öt percre van a dóm és a 800 Continue reading

az a bizonyos első félév

A legdrágább a költözködésben mindig az első fél év. Akkor még nem tudod, hogy mit hol lehet olcsón venni, akkor még nincs biztosításod, és nem is teszed el a gyógyszertári számlákat, mert csak később tudod meg, hogy azt az adózásnál beszámíttathatnád… Meghát itt van a lakáskérdés is. A legtöbb nyugat-európai piacon külföldiként az  ingatlaniroda közvetítése áll rendelkezésedre. Persze próbálkozhatsz magad is intézni, attól függ, hogy maga a piac engedi-e, talán tudsz szerezni így is lakást. De a

Continue reading