diabétesszel a nagyvilágban

Azt hittük, kevesebb kihívással kell szembenéznünk Levi diab kezelésében Olaszországban, mint korábban a világ más pontjain. De könnyebb nem lett, az biztos…

Egy kis történetmesélés
Levit 8 évesen diagnosztizálták 1-es típusú diabétesszel, mikor éppen Kanári szigeteken éltünk. Történetesen pont nem volt sem állásunk, sem biztosításunk. Ennek ellenére a lehető legjobb kezelést és képzést kaptuk tök ingyen. A kórház nagyon menő volt, egy héten át volt bent Levi, egy kortársa tanította a pen használatára, míg minket egy diabetológus trénelt spanyolul-angolul. A tanfolyam része volt, hogy Continue reading

Advertisements

a méret a lényeg?

Eddig sokféle méretű városban éltünk, a 12 milliós Bangkokban és a 2500 fős Arguingeuinben. És valahogy két dolog maradt meg bennem a költözések során, az egyik, hogy mennyire fontos a klíma, a jó időjárás, a napsütéses órák száma és hogy meleg legyen sokat az adott országban, a másik pedig a város mérete. Hogy mennyire számít a város mérete, az akkor derül ki, mikor sétálnál egyet a városban hétvégén, vagy mikor el kell jutnod valami ismeretlen helyre, a város másik végébe. Persze mindent meg lehet

Continue reading

menni vagy maradni?

Na oké, egy kis időt kell adnom ennek az országnak!
Merthogy nem lehet tudni, hogy miről van itt pontosan szó? A kezdeti nehézségekről vagy állandóakról, vagy arról, hogy kezdjük megunni az utazgatást, folytonos költözést? Lehet, hogy máshol is ugyanez lenne. Hogy mostmár mindenhol hiányozna valami. És azért továbbállni, mert megviseltek a kezdeti nehézségek, belekezdeni egy másik költözésbe, ahol megintcsak vannak kezdeti nehézségek, nos, azért az necces. Most még ki kell pihennem az itteni kezdést. És hátha jobb lesz. Végülis a gyerek végül kapott sulit és ráadásul abba vették fel, amelyik két utcára van és a két plusz nyelv az angol és a spanyol, amelyeket mégiscsak jobban tudja, mint az olaszt. A munkahelyemen is Continue reading

a tévéadó

Szeptember végén megjött az első villanyszámla. Itt nem havonta jön a számla, hanem kéthavonta. Meglepődve láttuk, hogy a számlán milyen tételek vannak. Az első rész magát az áramszolgáltatást írja le. 10 euró maga az áram. Aztán jön még 10 euró azért, hogy házhoz hozták (?), aztán még 1.6, rendszerköltség (?!). Ebből a 22 euróból jön le 17 euró kedvezmény. Eddig jól hangzik, mert akkor összesen fizetünk 5 eurót? Á, nem, dehogy!

Mert jön a „Egyéb költségek”. Az első, hogy volt költsége az átírásnak, amit persze előre Continue reading

itt lassan elveszünk

Kedves Barátaim, Olvasóim!
Ne haragudjatok, hogy mostanában olyan keveset írok, nem mintha nem lenne mit… és nem mintha nem lenne kedvem éjjel-nappal írni… inkább csak valami más van itt a háttérben…
Az életünk itt, Firenzében csupa ügyintézés, bürokrácia, csupa-csupa adminisztráció, csupa feladat és kihívás (ahogyan angolul mondnánk “challenge” szép szó arra, hogy ne azt mondjuk mennyi probléma és gond…), de végülis erről van szó, egy perc nyugtom sincs, amióta ideköltöztünk.
Hogy miért is?

Continue reading

Bella Ciao

  • Italia é un casino, no? – kérdi tőlem Lia a konyhában.
  • Mi is az a casino? – kérdem később Caterinát.
  • Káosz – mondja és nevet. – Ilyen Olaszország, nem?
  • Hát.. valamiben igen, másban nem. Például a munka nem. Az én csapatom fantasztikus – mondom. Például az tökre nem igaz, hogy az olaszok nem beszélnek nyelveket. Vagy az én irodám nagyon nagy kivétel, nem tudom. Merthogy az irodában nemhogy angolul beszél mindenki, de a legtöbben még spanyolul is. Lorenzo például, aki az egyik menedzserem épp egy céggel beszélt, akik Olaszországban és Spanyolországban szerveznek raggie fesztivált, erre invitáltak minket. Pontosabban ha adunk kb 20-30 önkéntest, akik

Continue reading

Firenze vs Kanári vs Bangkok

Nehéz összehasonlítgatás nélkül élni. Hiszen mindig minden országot egymáshoz viszonyítok. Milyen volt Kanárin Bangkokhoz képest, vagy Budapesten Firenzéhez viszonyítva? Melyik a jobb város? Hol éreztük magunkat legjobban? Hol került legkevesebbe az élet? Hol volt elég zöld, elég természet a gyerekeknek? Nehéz most is önmagában néznem a várost. Folyton csak viszonyítom.
Eddig elég jó helyezést kapott tőlem. Kicsit kanáris feeling itt lakni, mert olyan marha meleg van, mint ott volt. Mediterrán hely és ugyanolyan isteni a kaja, sonka és sajtok és bor, minden mennyiségben. Estére itt is leizzadunk a hőségtől. Sajnos viszont nincs a

Continue reading