hogyan pályázz nemzetközi állásra?

Gondoltam írok egy kicsit arról, milyen nemzetközi állásokra pályázni, hátha valakit érdekel. Az elmúlt négy évben néha ezzel voltam elfoglalva, de igazából sosem sokáig, általában kitűztem magamnak egy célt, mondjuk, először azt, hogy húsz pályázatra jöjjön egy interjú. Szóval az első legfontosabb dolog szerintem, hogy ne hagyjuk magunkat elkedvetlenedni! Merthogy marhára szomorú, ha az ember egy csomó állásra elküldi a cv-jét, aztán csak vár és vár és semmi. Szóval úgy döntöttem, hogy nem így csinálom, mert nem vagyok hajlandó gyomorgörccsel nézni az e-mailjeimet. 20/1, ez volt a cél. Szóval mikor a hatodik után jött egy felkérés interjúra, akkor madarat lehetett volna fogatni velem!
Na, de hogyan is kezdek általában neki a jelentkezéseknek?

Continue reading

Advertisements

na nem hiszem el!

Hát, ez egy hihetetlen történet!
Nemrég épp itt panaszkodtam, hogy milyen nehéz a diabéteszt összehangolni az utazásainkkal, pedig Európában vagyunk és Levi inzulinpumpája egy nemzetközi-amerikai cég kütyüje, ami minden országban működtet irodát Európában. Mégis… Olaszországban nem pont azt a pumpát árulják, mint Magyarországon, ezért a sok kiegészítő, ami egy ilyenhez kell (ez egy komód fióknyi cucc, kanül, szerelék, azaz mindenféle furi kütyü) nem stimmel a Levi magyar pumpájához! Na most a lényeg, hogy ez az egész úgy működik, hogy van egy Continue reading

országválasztó családi workshop

Erősködtem már egy ideje, hogy üljünk le családilag és csináljuk már meg azt a bizonyos “országválasztó workshop”-ot.

  • De minek, hiszen úgy is olyan helyre pályázol, ahol van egy jó állás!
  • Persze, de nem mindegy, hogy hol nézem az állásokat. Ugyan van az az oldal, ahol a világ minden tájára keresnek a szakmámban embereket, de azért mégis minden országnak van külön álláshirdetési felülete és ráadásul még a szakmánkban külön portáljaik is. Szóval listázzunk és akkor ott nézek állásokat.

És eljött az a téli vasárnap délután, amikor leültünk a nappali szőnyegére Levi olasz földrajzkönyvének világtérképével, míg a napsütésben a firenzei házak tetejét lehetett látni és a toszkán dombokat.

Continue reading

diabétesszel a nagyvilágban

Azt hittük, kevesebb kihívással kell szembenéznünk Levi diab kezelésében Olaszországban, mint korábban a világ más pontjain. De könnyebb nem lett, az biztos…

Egy kis történetmesélés
Levit 8 évesen diagnosztizálták 1-es típusú diabétesszel, mikor éppen Kanári szigeteken éltünk. Történetesen pont nem volt sem állásunk, sem biztosításunk. Ennek ellenére a lehető legjobb kezelést és képzést kaptuk tök ingyen. A kórház nagyon menő volt, egy héten át volt bent Levi, egy kortársa tanította a pen használatára, míg minket egy diabetológus trénelt spanyolul-angolul. A tanfolyam része volt, hogy Continue reading

a méret a lényeg?

Eddig sokféle méretű városban éltünk, a 12 milliós Bangkokban és a 2500 fős Arguingeuinben. És valahogy két dolog maradt meg bennem a költözések során, az egyik, hogy mennyire fontos a klíma, a jó időjárás, a napsütéses órák száma és hogy meleg legyen sokat az adott országban, a másik pedig a város mérete. Hogy mennyire számít a város mérete, az akkor derül ki, mikor sétálnál egyet a városban hétvégén, vagy mikor el kell jutnod valami ismeretlen helyre, a város másik végébe. Persze mindent meg lehet

Continue reading

kis karácsony, zöld karácsony

Karácsonyra szeretném megosztani veletek a két évvel ezelőtti cikkemet. Ugyanolyan aktuális ma is, sőt!
Egy olyan világról álmodom, ahol a karácsony nem a vásárlásról szól, ahol nem vitatkozik azon a család, hogy kihez melyik napon menjenek vagy hogy ki, kinek mennyiért vett ajándékot. Olyan karácsonyról álmodom, ahol nem kapok és nem adok sem én, sem a gyerekem, sem családom fölösleges tárgyakat, ruhákat, amelyeket sosem hordunk, de bangladeshi gyerekek készítették, műanyag karácsonyi díszeket, amelyeket nyomorba taszított emberek gyártottak Kínában, miközben mérgezővé tették a környező folyókat és mezőket. Játékokat, amelyeket 95 apró darabból állítottak össze a világ 95 különböző pontján és Continue reading

magyaros találkozások

(ez egy marhajó kép! :D)
Levi mondta, hogy mindenképp írjam meg ezt a sztorit, hogy mikor és hol találkoztunk magyarokkal. Legutóbb merült ez fel, mikor a hétvégén a bolhapiacon a Levi nézegette a régi csecsebecséket. A mamáinak akart karácsonyi ajándékot venni.

  • Az a festmény jól néz ki. Ha az a lány leteszi, akkor én megveszem –
  • mondta Levi, mert a kis alakú képet épp egy fiatal lány nézegette.
  • Tessék! – fordult meg a szőke lány és Levi kezébe adta.
  • Hát jól meglepődtünk! Hát magyar vagy?! – kérdeztük egyszerre Levivel.

Continue reading