egy durva március

Emlékszem, megnéztem a horoszkópunkat december végén, hogy mit mond az új évről, 2018-ról. Mindig inkább a saját akaratban hiszek, de azért most eszembe jutott, hogy azt írta, a március durva lesz… A nem könnyű január után jött a szintén kihívásokkal teli február, nem hittem volna, hogy lehet ennél nehezebb. De aztán jött a március!
Mintha ebben az évben szinte csak az egészségünkkel lennének gondok.Januárban amint hazaértünk Magyarországról, kiderült, hogy Levi elhagyta az inzulinpumpájával összeköttetésben lévő vércukormérőjét, amit persze csak Magyarországon lehet beszerezni, aztán meg ketonisz-mérgezéssel kórházba került (ez egy sajnos gyakori cucc a diabos gyerekeknél). Épp hogy túllendültünk a januáron mikor beütött nálam a fél éve nem alvás és a munkahelyi stressz. Most engem vitt a mentő a kórházba. Szerencsére kiderült, hogy csak kimerültség, nem komoly, de végre be kellett vallanom magamnak és a családnak, hogy

firenzei kórházak

Kicsit durván kezdődött ez az év, betegségek, kórház, megpróbáltatások, egy elhagyott vércukor mérő, ami nélkül Levi nagyon nehezen boldogul és egy elromlott fűtés épp abban az egy hétben, mikor leesett a hó Firenzére…
De kezdjük az elején. Gondoltam, nem panaszkodom, hanem kihasználom az alkalmat, hogy betekintést nyújtsak az egészségügyi szolgáltatásokba itt, Toszkánában.

Háziorvos, gyerekorvos

Ha az ember ideköltözik, akkor nem árt, ha van háziorvosa és gyerekorvosa. Ehhez persze kell rezidencia (ami nekünk ugyebár kb 4 hónapba tellett, lásd korábbi

hullámvölgyek

Ezt a cikket még júniusban írtam, de akkor nem volt netem, nem tudtam ide feltenni. Szerencsére azóta jobb lett a helyzetünk, megjött végre Gergő is, de a rendőrségi ügy még mindig ugyanaz…

Nem emlékszem mikor volt legutoljára ilyen nehéz. Babszi sikítva ordít. Éjjel 11 óra van.  Még mindig nem alszik. Épp az éjjeli kislámpa izzóját fogta meg, valószínűleg forró volt, ez lehetett az oka a sikításnak. De ha nem ezért, másért nem alszik. Éjjel kettőkor sikítva ébred, hogy fáj a foga, vagy hajnali háromkor sír fel a kukásautó vagy a mentő szirénájára. Mondjuk ha véletlen ő nem is ébred fel ezekre, én akkor is. Aztán vadászni kezdem a szúnyogokat, amelyek a fülembe zsonganak. Nagyon sok a szúnyog. Össze-vissza csípnek. Szegény Babszi ő is tele van csípésekkel. Nekem a karomon van kb 25 csípés, a lábam meg vörös a sebektől, ahol kikapartam.
Több mint egy hónapja vagyok itt és nem intéztem még semmit. Vagyis folyamatosan intézkedek, de semmi eredménye. Összefoglalva azt mondhatnám, hogy az eddigi