hogy én mennyire szerencsés vagyok!

Grass_by_toinjointsBorzasztó szerencsés vagyok! Fut át rajtam.

Aztán újra és újra. Pedig már régen másik időben és térben vagyok. Jakarta felé repülök és már három filmet is megpróbáltam megnézni, de valahogy ma nem jön be a filmnézés. Olyan, mint a rossz tévézés. Sok a reklám, a filmek pedig nem olyanok, mint az előzetésében, az egyik nagyon gagyi amerikai, amiben a nő irtóra hasonlit Eddy Mendezre, a kanáris volt főnökömre, akinek a gondolatától is rosszul vagyok. A másik meg nem is scifi, aminek először tűnt,  hanem egy Continue reading

főtt tojás

Manila2Manilát nem tudom megúszni könnyek nélkül.
Megintcsak nem készültem. Nem készültem, hogy látom majd a gyerekeket az utcán aludni, mezitláb járni a betonon, kérni és kérni. És tudni, hogy sosem adhatok eleget.
Reggel van, 6 óra. Lassan közeledünk a reptér felé. A környéken néhány tákolt házikó, de leginkább nagy hangárok, vastelepek és szelektív szeméttelepek. Jön a piros lámpa. Az a bizonyos lámpa. Ahol a Continue reading

mikor valami az, ami

Chiang M20151004_093326ai egy kihagyhatatlan úticél, ha nem csak hasalni akarsz a tengerparton Thaiföldön. Ez a város igazán cuki! Az európai, lengegatyós, jógázós, hátizsákosok imádni fogják! Vagyis már most is imádják. És valójában én ezért is kedvelem, legyünk őszinték. Merthogy elég kisváros ahhoz, hogy lehessen sétálni az utcán  – próbáljon meg valaki csak Bangkokban sétálgatni! Van egy csomó igazi hippihely, nagyon modern cuki boltok, amelyikben kézzel készitett, egyedi tárgyakat árulnak, és szállások, amik természetesek és zöldek! Minden, amire csak egy hippi hátizsákos vágyhat! Ráadásul minden meglehetősen olcsó.
Eddig kétszer voltunk ezen a környéken, és mind a kétszer olyan szuper szállásunk volt, ami sosem még egész Délkelet Ázsiában, szóval ma erről fogok írni!
Merthát szoktam én eleget utazni a környéken és gondolhatjátok is, hogy milyen Continue reading

világok

283183,xcitefun-431138-335441043144189-100000348870148-1Aid szervezetek, UK Aid, USA Aid, China Aid, kórházak, táblák, kukáskocsi, hegyen szemetesek, Unicef napelemes mobiltöltő a Durbár téren Katmanduban. Iskolák, szociális szövetkezetek, fair traid cégek, Lions Club, mozgó árusai, WWF védett állatos plakátjai a Himaláján. Mind-mind adja, és ők pedig mind várják, hogy az ölükbe hulljon.

Harmadik világ. Amit az első koldussá tett, aztán holtáig szegénységben tart, etetve megalázkodva, míg ő kérve, könyörögve csak vár, vár, hogy majd a nagy testvér megoldja.

egy durva nap.. vannak ilyenek néha

daily_painting__961__dun_dun_____og__by_cryptid_creations-d90ml37Havonta egyszer repülök valahová, Indonéziába vagy Fülöp szigetekre, de most nem repültem vagy egy hónapja. Persze, hogy mikor kell repülnöm? Mikor az év egyik legfontosabb hete van, amikor az éves költségvetést kell összeraknom három országnak. Na, de ugyanazon a héten van egy olyan országos workshop is, amelyikben persze én vagyok az egyik facilitátor, nélkülem nem is megy… Szóval reggel költségvetés megbeszélés, aztán ebéd Roddal és Johannával és persze elfelejtem tölteni a mobilom, pedig tudom, hogy mindig le szokott merülni repüléskor. Aztán egy gyors munkaebéd a „leveses néninél”, az utca túloldalán, ahol irtó meleg van, mert egy nyitott hely, de legalább közben jazz zene szól, bár a háttérzajt szolgáltatja Bangkok utcazaja.
Rohanok is ebéd után a reptérre, ahol minden simán megy, amig az útlevél ellenőrzéshez nem érek, mikor eszembe jut, hogy talán nincs is meg az összes pecsétem , ami kell. A múltkor a HR félretájékoztatása miatt nem vettem re-entry vizumot a reptéren, igy Continue reading

nyomor

michaelwilliams02

  • Remélem, nem itélsz meg ezért, de leginkább amiatt a mélységes szegénység miatt érzem rosszul magam. Mindenhol szemét van, körbe, a luxushotelek körül és bármerre, amerre nézel és az emberek meg ott laknak a szeméthalmokon. És közben meg mindenki puccos autókkal jár és felhőkarcolókban lakik… – mondja  Alex, Chicagoból.

Continue reading