jakartai kaja

Java, JakartaRika, aki szerint most éppen német akcentusom van, de egyékbént imádja az európaiakat – és amióta elhagytam Európát jelentősen nem magyar vagyok, hanem európai! Aminek annyira örülök, mint majom a farkának! – szóval szerinte most éppen német akcentusom van, de három hónapja éppen azzal szólitott meg, hogy olaszos. Nem hiszem, hogy különösképpen érzékelné mi a különbség aközött, ha olasznak vagy éppen németnek nevez, de nem is foglalkozom ezzel, merthogy igyekszem az ő, ázsiai szemével nézni magam és igy nagyon Continue reading

mi lehet furcsa Jakartában?

7b5a3aba36f8bdb2fe4bf963c63429ac-d325i90Ma, ahogyan poroszkáltam a hotel felé, éppencsak kiérve a felhőkarcolómból megyek a hatsávos autópálya mellett, a feltöredezett kockajárdán, amit elfoglalnak a pálmák ötméterenként, és amire fel-felugranak a motorosok, hát látom, hogy elvágtat a szemem előtt valami. Felnézek a kockakövekről és látom, hogy egy csapat fecskeszerű madárka vadul köröz kürölöttem. Sőt, nem is teljesen körülöttem, hanem úgy 5-10 méteres körben, de vannak vagy huszan, harmincan! És repkednek,mint az őrültek. Nézem csak és nézem, közben megelőz egy pár szines kendőbe burkolózott lány, akik csak csevegnek, észre sem veszik a madárjelenséget. De lehet, hogy nem is olyan furcsa ez itt? Végülis velem szemben egy biciklire szerelt kajaárus, mint amilyenek Bankokban is vannak, a fickó csak lazán dumálgat az őrökkel, akik az aktuális felhőkarcoló őrködését látják el és senki, de senki nem figyeli a madarakat. Továbbmegyek, ki a madárfelhőből, fel a lépcsőn a gyalogoshidra, ami átivel az út felett. A tetején megállok és csak nézem a madarakat. Mi a bajuk? Mit akarnak? Miért ez a pánikszerű repkedés? De nem tudok rájönni, nem értek én itt semmit sem…

Levi cukisága

20141025_133918Levi nemsokára tíz éves lesz, lassan két éve, hogy diabéteszes lett, éppen, mikor új életet kezdtünk Kanári szigeteken. Nem volt épp munkánk, alig beszéltünk spanyolul, Levi meg közvetlen egy medúzatámadás után éppen akkor, mikor a nagymamái és a Magyarországon élő apja volt nálunk látogatóban, 1-es tipusú cukorbeteg lett.
Azóta megtanultuk, mit jelent a diabétesz Spanyolországban és mit Magyarországon és lassan a thaiföldi rendszert is megismerjük, mert majdnem egy éve, hogy Bangkokban élünk. Levi virul, minden nap úszik, dzsungelben elefánton mért vércukorszintet, korallok közt búvárkodik és majmoknak magyarázza az inzulinadás rejtelmeit.

Continue reading

mikor még csak kerülgettük a thai iskolát

2_2_by_thedotsarejoined-d3e6mkxÚgy tűnik, még hónapok múlva is legszivesebben és legtöbben a Levi sulis történetét olvassátok, igyhát iderakok egy kis irást arról, amikor még csak ismerkedtünk az iskolával (Október vége, 2014)

Nagyon izgi ez az iskolásdi! Ma voltunk a thai iskolába beiratkozni. A suli, egy nagy, fehér, barátságos épületben van, ami elenyészően kicsinek tűnik biztonsági őrével, több emeletével, saját medencéjével stb amellett az óriási harrypottersuliszerű nemzetközi iskola mellett, ami mellette áll. De minket nem érdekel a nemzetközi iskola, főleg mert 1millió bhatba kerül (kb 8M Ft), és merthogy mi szivesebben irtajuk Levit Continue reading

februári dinnyeillat

hubbs-art-folk-prints-whimsical-funny-bird-crow-blackbirds-picnic-watermelon-debi-hubbsFebruár van még, mikor felhivom az öcsémet Norvégiában:
– Hogy birod? Én ilyenkor már nagyon rosszul szoktam lenni Magyarországon a téltől. Most meg rád gondoltunk… –De itt más minden. Itt nyár van, a nyár, ami éppcsak elkezdődött, még csak mutogatja erejét, még csak pár órára őrjit meg hőségével. De mégis nyár. Februárban!
– Nehéz – mondja tesóm. – Hiszen itt még csak a tél közepe van. – Mikor lesz tavasz, májusban? Continue reading

a new yorki alma és egy cool magyar anyuka

1232845779_14e9874e46_zVan nekem egy barátosnőm, A., egy hihetetlen nő! Az élete csupa kaland,  bátorság, de a legjobb a szövege, az aztán lehengerlő! Mondtam is neki, hogy irnia kellene blogot, de ő inkább engem szórakoztatott dumájával, igy kénytelen vagyok leirni mikkel, mert nem birom ki, hogy ne őrizzek meg valamit belőle, a humorából, bátorságából, életfelfogásából, stilusából, élettanulságaiból az Continue reading

megint a biztonsági őrök

OLYMPUS DIGITAL CAMERADélkelet Ázsia a biztonsági őrök régiója. Ezt eddig is tudtuk, de most mégjobban.
A héten voltunk egy fotókiállitáson, megint a kinai negyedben. Ott van az a ház, Cho Why, ami amolyan spanyol beütéses, spalettás zöld-fehér ázsiai ház, a földszint teljesen kinyitva két oldalra az utcára, belül pedig egy meredek falépcső vezet felfelé a kiállitóterembe. A Continue reading

buszok és nők Jakartában

stock-photo-pervert-stalker-physco-molester-flasher-stick-figure-pictogram-icon-116410384Eddig még nem mertem elővenni a telefonom egy fényképezés erejéig a buszon Jakartában. Valójában még eddig sosem utaztam egyedül a buszon, nem is tudom, hogy mikor fogok. Egyébként is nem csak egyszerűen külföldi vagyok itt, hanem teljesen vadidegen! Hófehérke, európai… mint valami ufó. És még azt sem tudom, hogyan hivnak itt minket, “ufókat”, mert Thaiföldön farangok vagyunk (egy sárgás-fehér gyümölcs után) Kanárin pedig girik voltunk. És itt? (azóta megkérdeztem: orangulé, majdnem mint az orángután!) Nos, mi, azaz a turisztok eléggé mulatságosan Continue reading

a kutya

doggy_robotics_colored_by_TheDotsAreJoined– ใช่, คุณเป็นสุนัขที่ดี , Chai, khun pen zu na ti di! – mondja a kutyának a néni miközben meglapogatja a fejét. Mindez valami olyasmint jelenthet, hogy „ igen, igen, jó kutya vagy te! „ gondolom én, mert ütögeti ütemesen a fejét a nagydarab kutyának aztán beletörli répahámozástól barnás ujjait virágos kötényébe és továbbsétál. A fekete-fehér foltos kutya lassan lefekszik elém, épp a felüljáró gyaloglépcsőjének pihenőjére. A néni tudomást sem véve rólam megfordul és elindul a sötétbe lefelé, én meg ott maradok fent, a felüljárón, ahol a kutya kopott teste elválaszt a biztos, otthonomhoz vezető úttól. Ő háttal van nekem, Continue reading