szupertájfun a hétköznapokra

Residents wade through a flooded street after heavy rain at Candaba town, Pampanga province, north of Manila, December 17, 2015. Nine people were killed and hundreds spent the night huddled on their roofs in the central Philippines as floods generated by a powerful typhoon inundated villages, disaster officials said on Wednesday. REUTERS/Czar Dancel EDITORIAL USE ONLY. NO RESALES. NO ARCHIVES.

Egy tavaly év végi beszélgetés részletei:

  • Szombaton reggel megy a gépem.
  • Még jó, hogy reggel, mert délután jön a tájfun – mondja Noime két falat között az étteremben.
  • Igen, igen, ráadásul szupertájfun – bólogat Titie is – azt mondják, akár 50 órán át is eshet az eső egyfolytában.
    Én csak nézek. Nem is tudom mit kérdezzek.
  • És… akkor hogyan készültök fel?
  • Én mondjuk elmegyek otthonról – vágja rá Maica, aki nemrég kezdett el nálunk dolgozni –tudod, egy olyan területén lakom Quezon citynek, ami mindig víz alá kerül. – A többiek beazonosítják a helyet gyorsan
  • Ó! Hát onnan el kell költöznöd. Nézel lakást? – kérdi Noime. Holnap délutánig kell elköltöznie? – gondolom magamban.
  • Persze, nézek.
  • Milyen nagy volt a Loanda? – kérdi Titie a többieket. – Asszem úgy 200 km/órás, nem? Ez most csak 120-as lesz. De 4-es erősségű.
  • Hány fokozat van? – kérdem, de közben megérkezik a második fogás és végül senki nem válaszol.

Continue reading

Advertisements

pizza és Délkelet-Ázsia

digital_for_europeSok minden változott, amióta elhagytam Európát. Ott is, de főképpen itt, azaz bennem. Tele voltam elképzelésekkel, amikről kiderült, hogy nagyon távol állnak a valóságtól. Legutóbb Rodnak mondtam, Manilában. Épp egy a hotelünkhöz közeli étteremben ültünk, az étlapon pizza és valamiféle helyi előétel.
– Jó lesz a pizza, nézzük milyet csinálnak! – mondtam és tudtam, hogy esély sincs arra, hogy jó pizzát csináljanak.
– Van egy olasz étterem Bangkokban Asoknál, ismered?
– A skytrain megállója alatt? – kérdi.
– Igen! Nos, ott aztán tényleg olasz ételek vannak! Oda szoktunk menni Gergővel „európázni”. Mikor annyira hiányzik Európa, oda megyünk. Eszünk sajtot és bort iszunk és borzasztó sokat költünk, bár a legolcsóbb, fokhagymás-paradicsomos pizzát Continue reading

Ázsia más

img6326_26102012115128Délkelet Ázsia más.
Nem olyan, mint amilyennek képzeltem.
Nem olyan szegény és sokkal, de sokkal szegényebb.
Tudtad, hogy a legszegényebb országokban a legdrágább az élete a szegényeknek? Mert Ázsiában a legtöbb helyen nincs nyugdíj, sem társadalom biztosítás. A kórház olyan sokba kerül, hogy ha valaki például rákos vagy valami hasonló komoly betegsége van, többnyire az egész vagyonát felemészti, a család eladja a boltot, földet, a lakást, hogy ki tudja fizetni a számlát. Az oktatás is irdatlan drága. Persze van állami oktatás, de ha a gyereked oda jár, akkor soha, de soha nem fogsz Continue reading

főtt tojás

Manila2Manilát nem tudom megúszni könnyek nélkül.
Megintcsak nem készültem. Nem készültem, hogy látom majd a gyerekeket az utcán aludni, mezitláb járni a betonon, kérni és kérni. És tudni, hogy sosem adhatok eleget.
Reggel van, 6 óra. Lassan közeledünk a reptér felé. A környéken néhány tákolt házikó, de leginkább nagy hangárok, vastelepek és szelektív szeméttelepek. Jön a piros lámpa. Az a bizonyos lámpa. Ahol a Continue reading

egy durva nap.. vannak ilyenek néha

daily_painting__961__dun_dun_____og__by_cryptid_creations-d90ml37Havonta egyszer repülök valahová, Indonéziába vagy Fülöp szigetekre, de most nem repültem vagy egy hónapja. Persze, hogy mikor kell repülnöm? Mikor az év egyik legfontosabb hete van, amikor az éves költségvetést kell összeraknom három országnak. Na, de ugyanazon a héten van egy olyan országos workshop is, amelyikben persze én vagyok az egyik facilitátor, nélkülem nem is megy… Szóval reggel költségvetés megbeszélés, aztán ebéd Roddal és Johannával és persze elfelejtem tölteni a mobilom, pedig tudom, hogy mindig le szokott merülni repüléskor. Aztán egy gyors munkaebéd a „leveses néninél”, az utca túloldalán, ahol irtó meleg van, mert egy nyitott hely, de legalább közben jazz zene szól, bár a háttérzajt szolgáltatja Bangkok utcazaja.
Rohanok is ebéd után a reptérre, ahol minden simán megy, amig az útlevél ellenőrzéshez nem érek, mikor eszembe jut, hogy talán nincs is meg az összes pecsétem , ami kell. A múltkor a HR félretájékoztatása miatt nem vettem re-entry vizumot a reptéren, igy Continue reading

női szabadság

Egy négynapos kimesurreal-photography-oleg-oprisco-13ritő, idegpróbáló, felszabaditó, elgondolkodtató, megmozgató kreativitási módszereket tanitó tréning után zombiként kószáltunk Manila utcáin. Isa, aki a thai iroda kommunikációs munkatársa, mesélt a dél-thai konfliktusról, ahol szeparatisták üldözik el a lakosokat, mint az ő családját, akik eredetileg kinaiak, harminc éven át kinai éttermet is működtettek, de be kellett zárniuk nemrég a robbantások miatt. Aztán ott volt Rika, aki az indonéz iroda legnyugatibb stilusú leányzója, aki dacol a himsovinizmussal, a nők társadalmi megitélésével, a muszlimmal és mindennel, ami indonéz, csak hogy hozhasson újhullámot, a modern Indonézia legyen ő maga, rövid zöld ruhájában, óriás napszemüvegében. Manilában sétálunk, turisták vagyunk mind. Mindenkit megkérdezünk, a minden sarkon álló biztonsági őröket, a fiatal Continue reading

gazdag vagyok, veszni fogok

oltre-lo-sguardo-portrait-photography-steve-mccurry-5Manila a vég kezdete. Olyan, mint egy közeljövőt ábrázoló katasztrófafilm. Minden megvan benne, ami a legrémisztőbb álmainkban. Ilyen lesz a világ egyszer, nem is sokára. Pontosan ilyen! – gondolom, ahogyan reggel az utcákat járom. Itt másfajta a szegénység, itt a szegénység nem egyszerűen szegénység, itt minden totális nyomor. Itt az utcán lakik a szenvedés. Nem olyan, mint Thaiföld vagy Indonézia. Itt a hatalmas falak szétvetik az emberek lelkét. A gazdagok nem egyszerűen gazdagok, hanem ők „A Gazdagok”. Itt nincsenek szintek. Nincs középosztály, nincs alsó-felső akármi. Itt a Nyomor van és a Gazdag. Az utcákon terepjárók és milliárdos autók, a házak többszintes luxusházak, az éttermek gépfegyveres biztonsági őrökkel vannak körbevéve. A falak óriásiak, tömörek, ötméteres tetejükön szögesdrót, kivül, minden háznál saját biztonsági őr. Itt csak két út van, vagy gazdag vagy, vagy szegény.

Continue reading