olasz átok

Mostmár tényleg kezdem azt hinni, hogy ez az Olaszország a mi „fekete felhőnk”, ami csak úgy villámlik, dörög a fejünk fölött. Egyszerűen mint egy átok, úgy tornyosul felettünk. Mintha semmi, de semmi nem lenne rendben itt, valahogy nem csak hogy rossz helyen, de rossz időben és még mintha rossz dimenzióban is lennénk. Egyszerűen már nem tudok mi másra gondolni, annyira sok szerencsétlenség történik folyamatosan velünk, most már több, mint egy éve egyfolytában.
Tudom, hogy elmesélve pár év múlva már nem is fogom érteni, hogy min akadtam ki annyira, de most ez egyszerűen elemészt!
Itt az élet totál kiszámíthatatlan.Persze nem minden szempontból, de pénzügyileg és a szabadidőt illetően mindenképpen, azaz totál kiszámíthatatlan, hogy mennyi bevételed és kiadásod lesz egy hónapban és hogy mennyi időt kell eltöltened különböző hivatalokban, hogy próbáld megvédeni a jogaid valami idióta, abszurd procedúrában…
Próbálok elvonatkoztatni, és azt sem tudom biztosan, hogy csak mi vagyunk-e pechesek, vagy ez mindenkivel így van-e? Az biztos, hogy az olaszok sokmindenre egyátalán nem panaszkodnak és mikor én panaszkodom rá, akkor csak annyit

mondanak, hogy „ja, ez így van nálunk” vagy valami bagatel választ adnak, amit valaki (média?) mondott nekik, és el sem hiszem, hogy ők maguk is elhisznek! Mindenesetre nagy a beletörődés mindenbe, az elfogadása a számomra nagyon bosszantó dolgoknak is.
És akkor sorolom a példákat.
Az első legyen a fizetésem. Még szerencse, hogy külföldiként az állásajánlatkor ragaszkodtam ahhoz, hogy megmondják, hogy nettóban mennyi lesz a fizetésem, mert egyébként képtelen lennék kiszámolni a nettó és a bruttó közötti különbséget. Főleg azért nem, mert a fizetésem minden hónapban változott tavaly, és a fizetési papíron mindig feltűntek idegen tételek és eltűntek régiek és az egész egyébként is teljesen érthetetlen volt. Három hónapos kérdezősködés után végre sikerült skypelonom az olasz (csak olaszul beszélő) pénzügyesünkkel, aki egyszerűen azt a választ adta mindenre, hogy minden az olasz törvények szerint számolandó és hogy ezt egy szoftver számolja ki, őneki fogalma sincs, hogy miért így vagy úgy. Hát kösz! Ja, és hogy az rendben van, hogy minden hónapban más a fizu, kicsit több, kicsit kevesebb. Ehhez képest idén az első négy hónapban centre pontosan ugyanannyi volt a fizum minden hónapban… Aztán jött a váltás, mert két hónapja rendszeresen kevesebbet kapok, nem is kevéssel. Megintcsak eltelt két hónap, mire válaszoltak a kérdésemre, hogy miért is, mégpedig most azt, hogy „minden az olasz törvényeknek megfelelően megy”…. és hogy biztos más adókategóriába kerültem. Hát kösz, évi szinten akkor úgy 740 ezer forintot veszítek…
Szóval az élet ott kezdődik, hogy az ember nem tudja a fizetését. Aztán meg nem tudja, hogy havonta mennyi kiadása lesz, mert valahogy minden egyes hónapban valami extrát kell fizetni. Ezek lehetnek olyanok, mint a tévédíj, amiről korábban már írtam, amit akkor is kell fizetned, ha nincs tévéd, és csak úgy lehet lemondani, ha előre 6 hónappal (!) egy hivatalos helyen bejelented, hogy nincs tévéd és aztán ez a következő 6 hónapra okés, aztán meg automatikusan megint kell fizetned, mert akkor meg feltételezik, hogy most már biztosan van…
De a legbosszantóbbak azok a szolgáltatások, amelyeknél még arra sem törekednek, hogy kisbetűvel odaírják a szerződésre az infókat. Legutóbb például úgy vettünk sim kártyát, hogy nem is kaptunk egy darab papírt sem, pedig aláírtunk vagy 5 oldalt. Szintúgy a nettel. Amelyeknél persze mindegyiknél valami gubanc akadt, mert itt soha, de soha nem jártunk még úgy, hogy valami simán ment volna!
(Na, most leírok mindent, akit untat, ne olvassa, de soha többet nem akarok ezekkel a dolgokkal foglalkozni többet, így most kiírom, elhagyom, elengedem és kész! Hagyjon el ez a sok szar ezentúl! Ezennel ezt kívánom! )
A netünkkel úgy jártunk, hogy 10-ede volt a szerződött sebességnek, és mikor lemondtuk, megírtuk nekik, kinyomtattuk a bizonyítékát, hogy mennyire lassú volt és kérvényeztük, hogy ne kelljen lemondási 60 eurót fizetni azért mert ők nem teljesítették a feltételeket. Ezelőtt bementünk a helyi irodába és megkérdeztük, hogy miért is ilyen lassú és lehet-e valamit csinálni. A lány közölte, hogy nem lehet, és hogy ez normális, hogy akár ennyire lassú is lehet, a szerződéses szám csak egy „irányadó” szám, mondjuk le, ha nem akarjuk és kész. Lemondtuk. Felhívtak egy hónap múlva és közölték, hogy nem volt lassú a netünk és ha mégis, akkor meg váltsunk most rögtön egy másikra náluk, azzal csak x összeggel kell többet fizetni. Mondom, hogy nem, mert már átmentünk egy másik szolgáltatóhoz, a nő csak erősködik és a végén még ő sértődik meg és rámcsapja a telefont úgy, hogy ordít, hogy akkor majd jól kifizetteti velem a felmondási díjat. (Elmondva az olasz munkatársaimnak csak vállvonogatást kapok, és közlik, hogy a costumer service ilyen szar Olaszországban…)
Ehhez képest megrendelünk egy másik netet, amire azt mondják, hogy két óra múlva kész, persze beletellt végül 3 hétbe mire mégis lett netünk, mert a szerelők oda-vissza járogattak a lakásunk és az utcánkban lévő dobozuk között és nem értették miért nincs net.Pedig beszereltek egy bazinagy dobozt és kívülről is csüngtek a házon… (ilyet se láttam még, mirefel ez a nagy felhajtás, mikor állítólag az utcánkba már a szolgáltató bevezette a „leggyorsabb netet a világon”). Az egész abszurd módon folytatódott, egy kis lámpa fényét kellett nézegetnünk naponta és ha más színnel égett, akkor visszahívni a szerelőt, mert akkor tovább tudta volna folytatni a munkát. Mikor már 2 hete még mindig nem égett más színnel, felhívtam, hogy azért mégis, meddig várjunk? A helyzet fokozódott, Gergő rendszeresen véletlenül épp akkor nézett ki az ablakon Babival az ölében, mikor a férfi a házunk előtt hajtott el és összenézve jelezte, hogy még mindig nincs net… Három hét múlva egyszercsak megjelent az a bizonyos zöld fény és azóta van net! (De addig elátkoztam mindennek magunkat, hogy miért is váltottunk, mert a régi ugyan lassú volt, de legalább volt. Mondjuk épp ezért csak akkor mondtuk le a régit, mikor már volt az új. De mivel ott a lemondás 2 hónap, ezért fizettünk most pluszban mert közben már két netünk volt egyszerre.)
De ezek csak egy-egy esetek. Ha elmesélnél ilyet nekem, csak legyintenék, hogy néha megesik az ilyen hülyeség. De velünk minden egyes héten ilyenek történnek! Mert aztán jön az, hogy elromlik a kazán. (Nem először, mert a leghidegebb hóeséses héten például totál leállt a fűtésünk és 6! szerelő egymásnak adta a kilincset nálunk). A kazánunk csinálja a melegvizet is, és épp leállt, mikor pont anyukám és a barátnője vendégeskedtek nálunk. A tulaj csajszi mondja nekem, hogy amikor kihívom a szerelőket akkor már kérdezzek rá arra a bizonyos éves szolgáltatásra is, hogy ha fizet 100 eurót évente, akkor sos bármikor kijönnek szerelni. Okés, mondom és kihívtam őket. De sajnos én nem tudok mindig otthon lenni, főleg, hogy ők meg nem mondják meg, hogy mikor jönnek, csak hogy melyik nap, de otthon volt a Levi és a Gergő. Mondtam is nekik, hogy csak egy dolguk van, mikor itt a szerelő felhívni a tulajt és majd ők megbeszélik. Így is tettek. A tulaj felhívott erre engem, és elkezdte magyarázni, hogy szerinte inkább nekünk kéne előfizetni a 120 eurót (itt valahogy mindig ez van, hogy akár órák alatt is felmegy az ára valaminek)  mert végülis nekünk lenne fontos, hogy akár hétvégén is kijöjjön a szerelő. Nem nagyon értem, hiszen máskülönben ha bármi gond van valamivel, az az ő költsége. Mindegy, mire nagy nehezen megértem a végén kérdezem, hogy de mégis most mi volt a gond, akkor kiderül, hogy „semmi, csak a nyomás nem volt jó”.
– De az mit jelent, kellett most fizetni? – mármint hogy akkor hogyan oldjuk meg, mi kifizettük, aztán levonjuk az albi árából…
– Á, nem – válaszolja én meg örülök, hogy ilyen se volt még.
Erre mire hazamegyek mondják a fiúk, hogy minden okés, a fickó megjavította a melegvízet, beszélt a tulajjal is és itt a számla, 125 euró, kifizették, ahogy kellett. (!?!?)
Az egész szerintük azért volt, mert a „semmi gond, csak a nyomás” az nem hiba, ezért a tulaj csaj szerint neki nem kell fizetnie, a „csak a nyomás” a munkatársaim szerint sem gond, mert itt az a természetes, hogy magad javítod meg – az albérletedben?! – a kazánt, nyitod ki és folyatod ki belőle a vízet és állítod be a nyomást, mert „ a nyomás nem gond, az nem hiba” , ezért ha emiatt kihívod a szerelőket, akkor azok vigyorogva kiszámláznak 40 eurót csak a kiszállásért, miközben „csak a nyomás az”. Ehhez képest még mindig nem értem a 125 eurós számlát, és a tulaj azt mondja, hogy miért fizettük ki és hogy egyébként is 120-ról volt szó, mikor bármiről is szó volt, és hogy hívjam fel a szerelőket, a szerelők nem veszik fel persze és már nem látunk a méregtől. A tulaj közli, hogy ez biztos az a bizonyos szolgáltatás, amit meg sem rendeltünk és hogy most már mindegy, legalább ez is van…
Nincs időm utánajárni, nincs időm kiabálni, fenyegetőzni, hivatalos leveleket írni, nincs időm pereskedni mert ez egy hét és a következő héten jön egy másik ilyen, vagy egy méginkább ilyen ügy… már a végét sem látom, de bármit kérdezhetsz az itt éléssel kapcsolatban, biztos lesz egy „hihetetlen” történetem.
Mondjuk a múlt héten az, hogy bankszámlát akartunk nyitni, ami már önmagában egy nehéz dolog, az én számlám esetében ez több hónapba tellett és igazán beperelhetnénk az egész olasz bankszektort, mert simán megvágják a nem olaszokat extra költségekre, mikor ezt külön tiltja egy EU-s banki törvény. Szóval most már fel voltunk készülve, hogy biztos lesz valami gond. Ez ugyanaz a bank, amire váltottam a korábbiról és itt is 4 napba tellett megnyitni a számlám, mert a személyim számait nem tudták beírni a rendszerbe, mert nem ugyanannyi számból álltak, mintha útlevél lenne vagy olasz személyi. De talán ezen már túljutottak nálam, így hátha sikerül majd most – gondoltuk naívan. De kiderült, hogy az olasz Unicreditnél bankszámlát csak akkor tudsz nyitni, ha van olasz telefonszámod. És hogy nekem van, de Gergőnek nincs, az nagy gond, mert az én számom már regisztrálva van, és az nem lehet (!) hogy ugyanaz a szám legyen két számlához regisztrálva.

  • De miért kell telefonszám a bankszámlához? – kérdezte Gergő és szerintem ez eléggé releváns kérdés, mégis miért?
  • Mert a folyamat csak akkor teljes – válaszolja Barbara, aki nagyon kedves, de szerinte is rendben van mindez. A „folyamat” pedig egy 2 órás (!) folyamat, amíg ott ülsz az asztalnál ő meg pötyög a számítógépen és közben van egy pont, amikor a rendszer küld egy sms-t az olasz telefonszámodra, aminek ott kell lennie nálad, mert rögtön be kell mondanod Barbarának, aki bepötyögi és akkor megnyugszik a rendszer és mehetünk tovább… a végén meg egy 230 oldalas szerződést kapsz és 12 emailt, amiben mindenféléről tudatnak és végül azt sem tudod, hogy mi a bankszámlaszámod, mert csak az nincs benne ezekben…

Na, de nem jutunk el ilyen messzire, hiszen Gergőnek épp nincs olasz száma. Van egy magyar, de arra a rendszer nem hajlandó sms-t küldeni.

  • Okés – válaszolja Gergő nagy levegőt véve – akkor átmegyünk ide szembe a TIM-be és veszünk egy sim kártyát.

Jó, de akkor ma már nem fogunk számlát nyitni, mert mindjárt 3 óra és ők 4-kor zárnak és az tuti, hogy akkor nem végzünk… (Egyébként reggel 8:15-től vannak nyitva 12:00-ig, aztán 14:00-tól 16:00-ig! A posta ennél még durvább, az CSAK délelőttönként van nyitva!)
És igaza is van Barbarának, mert a sim kártya vásárlás sem olyan egyszerű ám!
Merthogy külföldiként CSAK útlevéllel lehet sim kártyát venni, az útlevele Gergőnek lejárt, az enyém meg nincs itt.

  • De miért útlevéllel? Már ne haragudj, de mi EU-s ország állampolgárai vagyunk, ami azt jelenti, hogy nem is kell, hogy legyen útlevelünk! Személyi igazolvánnyal utazunk, szabadon dolgozhatunk és élhetünk itt, nem kell útlevél – magyarázza Gergő a srácnak, aki azért valószínűleg tudja, hogy Magyarország EU tag, hiszen itt a diplomások száma szerintem közelít a 100%-hoz az olaszok körében, mégis képtelenek egyszerű rendszereket kiépíteni…
  • Az nem számít, mert a rendszerünk nem tudja értelmezni. Csak az olasz személyit (ami egyébként egy darab papír!) és az útlevelet. Van útlevél, vagy nincs? – kérdi és látszik, hogy neki rohadtul mindegy.
  • De mi itt vettünk egy internetet nemrég vonalas telefonnal útlevél nélkül.
  • Igen, vonalast lehet venni, de mobilt nem – válaszolja és szerinte ez is tök okés!

Nincs mit tenni, itt mindenki úgy tesz, mintha ez mind tök rendben lenne! Úgy néznek ránk, hogy nem is értik, min vagyunk kiakadva, villantsunk egy útlevelet, vagy lépjünk le és kész!

Végül kiderül, hogy elég ha van egy szkennelt útlevél, nekem van, átküldöm emailen. Végül sikerül megcsinálni a számot, a telószámot felírja a srác egy cetlire és végeztünk (se szerződés, semmi, csak az a cetli a számmal). Másnap a bankban a számra próbálunk sms-t küldeni, de nem megy, próbálom hívni, de nem megy. Gergő felhív róla, kiderül, hogy nem is az a szám… hanem egy másik! Na jó!
A lényeg, hogy megvan a szám. A rendszer küldi az sms-t, de Gergő nem tud válaszolni rá. Miért is? Nem tudjuk… Miért nem tud sms-t küldeni? És miért más a száma, mint amit mondtak?

  • Talán mert amikor kérdezték, hogy mire akarjuk használni a számot (ami már eleve egy furi kérdés, hiszen mire akarsz használni egy sim kártyát?!) akkor azt mondtuk, hogy telefonálásra és nem mondtuk, hogy sms-t is akarunk küldeni róla…

Nem tudom erre már mit mondjak.
Egyszerűen csak hozzáírom a nagyon-durva-dolgok-Itáliában listámhoz.

Mint azt is, hogy itt fekete-listán vagyok, mert a mai napig nem tudom miért vagyok a rendőrségi adatbázisban illegális bevándorlóként, amikor EU tagok vagyunk és miért nem akartak tavaly nyáron beengedni az országba, mert akkor és azóta sem tudták megmondani, hogy 2001-ben, mikor EU-s önkéntes voltam Calabriában mit könyveltek el a nevem alatt…Jelenleg 500 eurós bírságot kockáztatok, mert nem utaztam le öt nappal az országba lépésem után Calabriába, hogy megtudjam mi a gondjuk velem. Persze hiába a több hónap alatti naponta odatelefonálás és hogy senki nem tudott válaszolni, ha legközelebb nemzetközi olasz reptéren leszek, lekapcsolnak majd, mint egy bűnözőt!  (Ja, a jogászunk azt mondta, hogy elég egy hivatalos e-mailt küldenem, és mivel nem írtak vissza, akkor vegyem úgy, hogy nincs is ügy… de ki vegye majd úgy, ha legközelebb a római reptéren leszek?!)
Vagy mikor a firenzei ellenőrök megbüntettek, mert ugyan ráírtam a (papír alapú!) havi bérletre a nevem, az évszámot és a hónapot, de elfelejtettem a buszon lepecsételtetni, és ugyan ez nem logikus, de még okés, mert rá van írva a bérlet hátuljára, hogy ezt mind meg kell tenned, hogy érvényes legyen. Úgyhogy jól megbüntettek. De mikor mentem az irodájukba azt mondja a fickó, hogy írjak inkább egy kérvényt, mert ez tökre aránytalan, hogy fizetnem kell 40 eurós büntetést, mikor igazából vettem bérletet. Ezután meg egy hónappal kapok egy hivatalos levelet, hogy most már 120 euróval tartozom, mert nem fizettem be a 40-et időben és hogy marhára leszarják azt, hogy kérvényeztem bármit is. Visszamegyek a fickóhoz, hogy ugye emlékszik rám? Ő diktálta a hivatalos kérvényem, mert nem tudok olyan hivatalosan olaszul. Szóval most miatta kell 120 eurót fizetnem! Mikor közben pedig volt egy érvényes 35 eurós havi bérletem! A pasi elsápad. Hadarni kezd, hogy ő nem tehet róla, egyébként is miért hallgattam rá… és hogy végülis ő nem jogász, honnan tudhatná ő….
Ami ebben az egész ügyben a legmegdöbbentőbb, hogy csalódottan, átverve, meghunyászkodva érkezem az irodába reggel ezzel a történettel a vállamon, mint valami szikla, ami ma lecsapott és mikor mesélem a munkatársaimnak, azt mondják, hogy „hát igen, ilyen ez az Olaszország…”. Nem is értem, nincs mit tenni? Nincs fogyasztóvédelem? Nincsenek jogászok, akik ilyenkor segítenek? Nem hiszem, hogy egy ilyen régi demokráciában nincs megfelelő jogi segítség… valaki azt mondja, hogy egyszer hallott egy szervezetről, de nem tudja, hogy működik-e még és hogy egyébként is pereskedhetek, de a cég túl nagy, úgysem nyerek soha… És ezek azok az emberek, aki a civil szektorban dolgoznak, azok, akik hisznek abban – elvileg – hogy a világ megváltoztatható!

  • Ez Olaszország. Ez van. Olyan ez mint az egész bürokrácia, nem lehet mit csinálni… – hallom újra és újra minden héten, mikor épp a következő sztorimat osztom meg és megdöbbenek, hogy hogyan lehetnek ennyire elfogadóak?!

Mint például azzal is, hogy most kiderült számomra, hogy az éves adóbevallást nem csinálja meg a cég, hanem erre vannak hivatalok (mint mindenre), hogy ha segítség kellene, akkor oda forduljak. Meg lehet csinálni digitálisan is, de egyesek szerint ez nagyon bonyolult, mások szerint meg nem annyira, ha nincs más jövedelmed, de kiderül, hogy csak akkor tudok egyáltalán jogosultságot kapni a rendszertől a saját adataimhoz, ha be tudom írni, hogy 2016-ban milyen adókategóriába estem, azaz az fel sem merül, hogy akkor még nem voltam itt, vagy nem dolgoztam itt. Szóval el kell mennem egy ilyen hivatalba megint, ami csak munkaidőben van nyitva (vagy csak délelőtt) és oda is előbb időpontot kell kérni és utána elmegyek és elmondják, hogy milyen papírokat hozzak és legközelebbre is kérjek időpontot és aztán vigyem el a papírokat és akkor kiszámolják, amit egyébként is kiszámolnak és tudnak, hogy mennyi adót fizettem ebben az évben és akkor még fizetek 70 eurót (!) mindezért. És amikor ezen az összegen ledöbbenek, hogy mégis miért kell ennyit fizetni valamiért, amit ők egyébként is tudnak, akkor az egyik munkatrásam csak annyit mond:

  • Mi, olaszok, gazdagok vagyunk, megtehetjük, hogy fizetünk ilyenért – és én nem is értem, hogy mit mond, hiszen ő Virginia, aki 1200 eurót keres, annyit, mint egy pénztáros és tudom, hogy ezért az állásért mennyit tanult és mennyire hisz abban, hogy a világon segíthet azzal, hogy pályázatokat ír, hogy a mi szervezetünk segítsen az afrikai nőknek saját bizniszt nyitni és a nepáli földrengésnél a gyerekeket kimenteni…
  • Te gazdag vagy?! – kérdek rá… nem is értem. Hiszen tudom, hogy 500 euróért bérel egy 10 négyzetméteres szobát Firenzébe. És mi a perspektívája? Talán pár év múlva keres majd 1400-at? 34 éves, két diplomája van.

Nem értem én ezt itt. Nem értem az olaszokat. Nem értem miért csesznek ki ennyire magukkal…(és velünk).
És még valami, hogy a francba bírják ezt az életet így?!
Mert én sehogy.

Advertisements

15 thoughts on “olasz átok

  1. Háát a helyedben én már rég otthagytam volna csapot-papot. Tavaly egyébként is életem legnagyobb csalódását okozta Olaszország, nem hasonlított arra, amilyen volt 41 évvel ezelőtt.

    Liked by 1 person

  2. Jaj, Liza, ezek nem nekünk való dolgok, sose bírtam énse még a netbankot sem használni, és nem értem, másoknak ez miért alapvetö.
    Sajnálom a sok nyüglödést! Húzzunk el innen, szedjünk szemetet mezítláb a trópusokon, tanítsuk angolul a kis benszülötteket! ☺
    Jobbulást, pusz a fiúknak!
    H.

    Liked by 1 person

    • Nekem Magyarországon is nagyon hasonlóak jutottak, talán én vagyok peches, nem tudom. Mindenesetre itt csak vendég vagyok, nem fogok könnyeket ejteni, mikor elhagyom az országot. Az otthoni hasonló esetek viszont jobban szíven ütöttek, mégiscsak az én országom. Remélem az évek alatt változtak a dolgok otthon.

      Like

  3. Nèmetorszag detto.Es nem hiszi el senki.Mult heten egy nap törtent megibt 2 dolog amitöl a hajamat teptem.Net szinten ugyan ez napokig bem volt nem tudjak miert es csak akkor javult meg amikor orditottam hogy felmondom a szerzödest.

    Like

  4. Nagyon igaz, amit írtál. És még hozzá tennem hogy ne legyen gyereked és ne legyél beteg. Ugye tudod, hogy hiába fizeted a tb – t egy sima vérvételert is elkernek 60 eurót legalább ha nincs mentességed (vagy betegség miatt vagy ha nagyon alacsony a fizud). Gyereknek szemvizsgalat 3szor rendeltek vissza (először a félnapos várakozás után csak azt mondták adjak neki ssemcseppet) persze 3-szor fel nap szabi. Ahogy itt mondják “sono una rompi scatole” annyit küzdök a bürokráciaval és már nem hagyom magam.. A legutolsó eset (sajnos mindig az egészségügyben) megint gyereknek kellett vizsgálat de nem mehettem magánba mert akkor nem lehettünk benne a rendszerben.. Két év várakozási idő és majd egy héttel a vizsgálat előtt hívnak mikor.. Na internet elő.. Ja törvény ellenes amit ők csináltak.. Kikerestem az összes létező telefonszamot, meg a regionális egészségügyi miniszteret is (egy hetem ment rá) meg a törvényi paragrafust is citaltam “erre a doki folhivott hogy a főnöke mondta hogy csinálja meg a vizsgálatot dehogy milyen dolog ez hogy én nem várom ki a sorom.. De ezt mindenki meg tudja csinálni, a telefonszamok publikusak.. Meg nem lehet csakúgy egyik napról a másikra hogy épp nem megyek dolgozni mert a vizsgálat előtt tudom meg a dátumot.. De olaszokat nem érdekli, meg a jogaikat se tudják , azért tartanak itt. Beleertve olasz páromat. Egyszer kértem meg hogy vegyen részt ebben a magányos harcos vs bürokrácia témában persze nemleges választ adtak neki egy kérdésre.. Visszahivtam őket és nekem sikerült elerni.. Azóta nem kérek tőle ilyeneket

    Like

  5. Szia Liza,
    Hat nem irigyellek, eltem 1 evet Firenzeben, most mar majd 3 eve Milanoban rontom a levegot.
    Toszkanat en mar a del-olaszorszagi regiohoz sorolom, de meg par napos vakaciora hajlando vagyok leugrani.
    Romaba meg ha fizetnek akkor se, legutobb par eve voltam csak nyaralni, es persze van rengeteg szep latnivalo, de azert (szamomra) a legszebb dolog a Frecciarossa Milano fele.
    Milano azert mar majdnem Europa, eleg jol mukodik a tomegkozlekedes, az ugyintezes is megbizhatobb, lehet valamennyire elore tervezni, stb.
    De persze itt is van azert jo par dolog, amin napi szinten ki lehet akadni, ez nem vitas; engem ha barki megkerdez, hogy miert vagyok itt a valaszom: csakis a kaja miatt.
    Mondjuk nem tudom mi lesz, ha majd gyerekeim lesznek, nem tunik tul gyerekbaratnak a rendszer, lehet majd megnezem mi van eszakabbra…
    Az biztos, hogy Olaszorszag sokat segitett, abban, hogy feltalaljam magam abszurd helyzetekben es hogy kialljak az erdekeimert.
    Bar egy jo adag menefreghizmust is eltanultam toluk, szoval csak akkor verem az asztalt, ha nagyon szuksegem van valamire, amugy meg nem veszem fel a kesztyut, mert nem eri meg…
    Szoval kitartast es most, hogy igy megtalaltalak, majd meg be-benezek. 😊

    Ps: nekunk is volt iden telen, hogy nem volt melegviz! Jo volt! 😃 Hivtuk a gazost, hogy baj van, mondta telefonon, hogy nezzuk meg a nyomast, es tenyleg, az volt! Aztan remlett is, hogy a tulaj amikor kivettuk a lakast elmagyarazta a nyomas dolgot, meg amikor par honappal az eset elott kijott a gazos az eves kazanvizsgalatra, akkor o is elmagyarazta, hogy mit hol kell kiengedni, hogy jo helyen alljon a nyomas. Szoval engedtunk bele vizet es mukodott. Szerintem nem volt szerencsetek a firenzei gazosokkal, mert nem mindenki viselkedik igy. (btw: nem lehet, hogy a kotelezo eves kazanvizsgalatot fizettettek ki veletek? Az sajnos a lakok koltsege, es mi is kb €120 korul fizettunk legutobb.)

    Like

    • Szia! Köszi a hozzászólást. De, a következő éves kazánvizsgálatot fizettették ki, de ezzel az volt a gond, hogy én nem kértem, ugyanis már volt egy … amit előtte fél évvel már kifizettünk valaki másnak, azaz elég lett volna fél év múlva fizetni… (amikor meg már nem is leszünk itt!)

      Like

      • Ertem, sajnalom, hogy akkor ezek szerint kihasznaltak, hogy nem tudjatok, hogy evente kell csak kifizetni, es kifizettettek veletek egy olyan koltseget amit a kovetkezo lakonak kellett volna. 😦 Nem voltak becsultesek, ez tenyleg szomoru.

        Like

      • Ha csak ez az egy ilyen eset lenne… nem akadtam volna ki. De az elmúlt egy év szinte csak ilyenekről szólt. 😦

        Like

      • 😦 gondolj arra, hogy nem kell itt elned orokke! 😀 viccet felre teve, en a mostani 30 eves fejemmel plussz 2 gyerekkel, tuti nem lenne batorsagom belevagni az elejerol az olasz letelepedesbe. Szoval az en szememben egy hos vagy, ha ez szamit. 🙂

        Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.