átlendülök

„A világ annyira más, amennyire elképzelni sem tudtam. „ ezzel a mondattal kezdtem pár éve ezt a blogot. És tényleg. Eltelt lassan öt év. Az öt év alatt sokminden történt, éltünk Kanári szigeteken egy évet, Thaiföldön kettőt, egyet otthon és lassan felet Olaszországban. Megtanultam spanyolul és újra olaszul és felfejlesztettem az angol tudásomat „nemzetközi munkaszintre”. Az öt év alatt sokminden történt, visszatekintve könnyű elmesélni: egy kiégés és egy férfi, aki épp jókor fogta a kezem, és minden nehézség ellenére azt mondta menjek hozzá feleségül. Egy ajtó, ami megnyílt, a térképen kinézett sziget az Atlanti óceánon. Barátok mosolya, félszobák és napsütés és újrakezdések sora. A menekvésből kalandvágy. A kalandvágyból hétköznapi élet. Ez a mi hétköznapi életünk: öt év alatt 4 ország, egy házasság, egy új gyerek, egy cukorbetegség. Nem mondom, nem

Continue reading

Advertisements

itt lassan elveszünk

Kedves Barátaim, Olvasóim!
Ne haragudjatok, hogy mostanában olyan keveset írok, nem mintha nem lenne mit… és nem mintha nem lenne kedvem éjjel-nappal írni… inkább csak valami más van itt a háttérben…
Az életünk itt, Firenzében csupa ügyintézés, bürokrácia, csupa-csupa adminisztráció, csupa feladat és kihívás (ahogyan angolul mondnánk “challenge” szép szó arra, hogy ne azt mondjuk mennyi probléma és gond…), de végülis erről van szó, egy perc nyugtom sincs, amióta ideköltöztünk.
Hogy miért is?

Continue reading

Levi olasz sulija

Végülis elég logikus, hogy miért is alakult ki ez a helyzet… Hogy miért is igazán klasszikus az olasz oktatás. A reneszánsz itt az utcán hever. Leonardo és Michalengelo és a Mediciek és Raffello ugyanezeket az utcaköveket taposták, mint mi tegnap a belvárosban. Szóval nem is kellett volna csodálkozom azon, hogy mindez mennyire fontos is a olasz oktatásban. A múlt. Sokkal fontosabb, mint a jelen, vagy a jövő.
Az olasz oktatás, (mármint, amit eddig láttunk belőle) igazán klasszikus, a lexikális tudásra épülő, a múltat előtérbe helyező, elméleti tudást gyártó oktatás. Legalábbis itt, Firenzében az az iskola, ahová Levi jár. A tananyag meglepően nagyon sok és nagyon részletes Continue reading

hullámvölgyek

Ezt a cikket még júniusban írtam, de akkor nem volt netem, nem tudtam ide feltenni. Szerencsére azóta jobb lett a helyzetünk, megjött végre Gergő is, de a rendőrségi ügy még mindig ugyanaz…

Nem emlékszem mikor volt legutoljára ilyen nehéz. Babszi sikítva ordít. Éjjel 11 óra van.  Még mindig nem alszik. Épp az éjjeli kislámpa izzóját fogta meg, valószínűleg forró volt, ez lehetett az oka a sikításnak. De ha nem ezért, másért nem alszik. Éjjel kettőkor sikítva ébred, hogy fáj a foga, vagy hajnali háromkor sír fel a kukásautó vagy a mentő szirénájára. Mondjuk ha véletlen ő nem is ébred fel ezekre, én akkor is. Aztán vadászni kezdem a szúnyogokat, amelyek a fülembe zsonganak. Nagyon sok a szúnyog. Össze-vissza csípnek. Szegény Babszi ő is tele van csípésekkel. Nekem a karomon van kb 25 csípés, a lábam meg vörös a sebektől, ahol kikapartam.
Több mint egy hónapja vagyok itt és nem intéztem még semmit. Vagyis folyamatosan intézkedek, de semmi eredménye. Összefoglalva azt mondhatnám, hogy az eddigi Continue reading

firenzei szúnyoginvázió

  • Szétmarnak ezek a dögök! – kiáltom, mert már elegem van, hogy mindig van szúnyog.De nem csak néha, nem csak este, nem csak ha felkapcsoljuk a villanyt, nem csak a folyóparton, hanem mindig és mindenhol!
  • Te mit csinálsz a szúnyogok ellen? – kérdezem Cleliát.
  • Semmit. Van szúnyogriasztónk, olyan konnektorba dugós.
  • Olyan nekünk is van, de nem nagyon használ. Ezek folyton jönnek!
  • Sajnos ez van, és ráadásul egész évben vannak… – teszi hozzá Virginia.
  • Mi?! Télen is?
  • Igen, a tél nem olyan hideg, hogy megfagyjanak, szóval télen és nyáron is vannak.

Continue reading

fekete és fehér

Végre van internetünk otthon! Végre elköltöztünk a másik lakásba. Talán lassan mostmár minden rendeződik. Hiszen a fa padlón ülve a fiesole-i hegyet látjuk, Babszival csak ülünk ott, a nappali közepén és bámuljuk a kilátást és nézzük a vadul cikázó fecskéket előttünk. A harmadikon lakunk, nincs lift, a lakás marhára nem gyerekbarát, mégis, végre van lakásunk. Végre nem valakinek a “nyaralójában” lakunk olyan helyen, ahol nem folyik le a padlón a víz a fürdőszobában, ahol nincs hely megfordulni a konyhába, ahol a szekrény tele van mások cuccaival, ahol a kukákat az ablakunk alatt éjjel 2 és 3 között üríti a szemetesautó és ahol minden órában elvágtáz egy szirénázó mentőautó. Ahol ugyan öt percre van a dóm és a 800 Continue reading

az a bizonyos első félév

A legdrágább a költözködésben mindig az első fél év. Akkor még nem tudod, hogy mit hol lehet olcsón venni, akkor még nincs biztosításod, és nem is teszed el a gyógyszertári számlákat, mert csak később tudod meg, hogy azt az adózásnál beszámíttathatnád… Meghát itt van a lakáskérdés is. A legtöbb nyugat-európai piacon külföldiként az  ingatlaniroda közvetítése áll rendelkezésedre. Persze próbálkozhatsz magad is intézni, attól függ, hogy maga a piac engedi-e, talán tudsz szerezni így is lakást. De a

Continue reading