hogyan is kerültem épp ide

Indiában egy lépéssel jobban olasz lettem. Az úton odafelé pedig megértettem, miért is vagyok éppen itt.
Egy nemzetközi találkozóra mentünk Pietróval, a főnökömmel, ahol a többi Oxfam iroda marketing igazgatójával találkoztunk. Vonattal mentem a vasárnapi forróságban Firenzéből Arezzoba, ahol Pietro felvett egy kis fekete bogárral és végigautóztunk Rómáig. Közben dugóba kerültünk, elmeséltem hogyan kerültem 2000 szilveszterén Belgrádba, ő meg elmesélte milyen volt egy ENSZ konferencia sok-sok évvel ezelőtt, elmeséltem hogyan építettem costa ricai kapcsolatot Rio de Janeiroban ő meg hogy milyen projektben vett részt Ecuadorban.
– És Pietro, de mi voltál, mielőtt Public Engagement igazgató lettél az olasz Oxfamnál?– kérdeztem gyanútlanul egyszercsak. Continue reading

előítéleteim csapdájában

Nos, igyekszem én nem előítéletesnek lenni, de ha olyan nehéz! Be kell vallanom, hogy már a legelején elkövetem a legbagatellebb hibákat. Mégcsak el sem kezdtem dolgozni, máris beégettem magam ráadásul kik előtt, épp a saját csapatom előtt!
Merthogy már igazi munkába állásom előtt meetingeltem skype-on a két menedzseremmel, Lorenzóval és Cleliával. Pietrót már kezdtem jobban megismerni, ő lesz a főnököm, vele már vagy három meetingen és rengeteg interjún túl voltam. De ez a meeting azért lett kitalálva, hogy jobban megismerjem a két menedzseremet és ők is engem.
Na és képes voltam hogyan kezdeni?! Totál előítéletesen!
Merthogy ugyebár ez egy angol-olasz állás. Azaz angolul volt kiírva és később csapták Continue reading

fekete és fehér

Végre van internetünk otthon! Végre elköltöztünk a másik lakásba. Talán lassan mostmár minden rendeződik. Hiszen a fa padlón ülve a fiesole-i hegyet látjuk, Babszival csak ülünk ott, a nappali közepén és bámuljuk a kilátást és nézzük a vadul cikázó fecskéket előttünk. A harmadikon lakunk, nincs lift, a lakás marhára nem gyerekbarát, mégis, végre van lakásunk. Végre nem valakinek a “nyaralójában” lakunk olyan helyen, ahol nem folyik le a padlón a víz a fürdőszobában, ahol nincs hely megfordulni a konyhába, ahol a szekrény tele van mások cuccaival, ahol a kukákat az ablakunk alatt éjjel 2 és 3 között üríti a szemetesautó és ahol minden órában elvágtáz egy szirénázó mentőautó. Ahol ugyan öt percre van a dóm és a 800 Continue reading

az a bizonyos első félév

A legdrágább a költözködésben mindig az első fél év. Akkor még nem tudod, hogy mit hol lehet olcsón venni, akkor még nincs biztosításod, és nem is teszed el a gyógyszertári számlákat, mert csak később tudod meg, hogy azt az adózásnál beszámíttathatnád… Meghát itt van a lakáskérdés is. A legtöbb nyugat-európai piacon külföldiként az  ingatlaniroda közvetítése áll rendelkezésedre. Persze próbálkozhatsz magad is intézni, attól függ, hogy maga a piac engedi-e, talán tudsz szerezni így is lakást. De a

Continue reading