átlendülök

„A világ annyira más, amennyire elképzelni sem tudtam. „ ezzel a mondattal kezdtem pár éve ezt a blogot. És tényleg. Eltelt lassan öt év. Az öt év alatt sokminden történt, éltünk Kanári szigeteken egy évet, Thaiföldön kettőt, egyet otthon és lassan felet Olaszországban. Megtanultam spanyolul és újra olaszul és felfejlesztettem az angol tudásomat „nemzetközi munkaszintre”. Az öt év alatt sokminden történt, visszatekintve könnyű elmesélni: egy kiégés és egy férfi, aki épp jókor fogta a kezem, és minden nehézség ellenére azt mondta menjek hozzá feleségül. Egy ajtó, ami megnyílt, a térképen kinézett sziget az Atlanti óceánon. Barátok mosolya, félszobák és napsütés és újrakezdések sora. A menekvésből kalandvágy. A kalandvágyból hétköznapi élet. Ez a mi hétköznapi életünk: öt év alatt 4 ország, egy házasság, egy új gyerek, egy cukorbetegség. Nem mondom, nem

Continue reading

Advertisements

Firenze vs Kanári vs Bangkok

Nehéz összehasonlítgatás nélkül élni. Hiszen mindig minden országot egymáshoz viszonyítok. Milyen volt Kanárin Bangkokhoz képest, vagy Budapesten Firenzéhez viszonyítva? Melyik a jobb város? Hol éreztük magunkat legjobban? Hol került legkevesebbe az élet? Hol volt elég zöld, elég természet a gyerekeknek? Nehéz most is önmagában néznem a várost. Folyton csak viszonyítom.
Eddig elég jó helyezést kapott tőlem. Kicsit kanáris feeling itt lakni, mert olyan marha meleg van, mint ott volt. Mediterrán hely és ugyanolyan isteni a kaja, sonka és sajtok és bor, minden mennyiségben. Estére itt is leizzadunk a hőségtől. Sajnos viszont nincs a

Continue reading

utolsó hétvége Bangkokban

indexAz utolsó hétvégén Bangkokban elég pörgősre sikerült. Levi szülinapját ünnepeltük, a tizenegyediket. Legutóbbit Nepálban töltöttük, a Himaláján, most épp ideje volt egy sima kis házibulinak 🙂 Bár én kifejezetten nem szeretek gyerek bulikat szervezni, most mégis kivételt tettem. Pedig a hatodik hónapban járok és épp április van, a legmelegebb hónap, sőt, azt mondják, az elmúlt évtized legmelegebb időszaka itt, Bangkokban. A napi átlaghőmérséklet (!) 38 fok és óriási a pára. Csak a szomszéd boltba mentünk le Levivel és utána két órán át kellett a légkondi alatt feküdnöm, hogy jobban legyek…
Songkran is van, amikor azt ünnepeljük, hogy megszületett Buddha. Egyébként Nepálban született, Lumpini nevű városkában. Van itt, Bangkokban egy ilyen nevű metrómegálló, és Continue reading

bangkoki éjjel

Bus Stop at Night Downtown Bangkok Thailand

Van még néhány írásom, amit korábban készítettem, de nem kerültek ide fel, ezeket lassan pótolom, olvassátok szeretettel. Ez kb egy évvel ezelőtti.

A srác úgy énekelte az Aerosmith számot, hogy teljesen odavoltam érte.
– Hallod milyen jól énekelnek? – nézek Gergőre fellelkesülve. – És az előbb a lány is marha jó volt! Nagyon jó hangjuk van!
– Bár nem tudtam, hogy milyen nyelven van…
– Ne már! Angolul! Egy kis thai kiejtés egyáltalán nem gond. Ha az irodában nem zavar a thai akcentus, akkor ez is jó lesz! Ők nagyon is jók! – mondom Gergőnek és már húz is az asztalok felé.
A hely a hatsávos Ratchadaphisek út mellett van, de annyira hangos az élőzene, hogy csak néha tűnik fel, hogy az egyik főút mellett vagyunk. Persze szabadtéren vannak az asztalok, hiszen itt mindig nyár van, csak akkor érdemes beülni valahová, ha annyira üldöz már a hőség, hogy légkondira vágysz. De most este van, szép, februári meleg este. A fal mellé ülünk, ami csupa-csupa zöld.
– Sajnos mű… – mondom magamnak, mikor megsimitom a falat. A zöld növényfal Continue reading

babavárás és a thai kórház

b8edc45e9e296dfc94dba196cae61fedVárnom kellett egy darabig, amíg megírhattam ezt a cikket, mivel annyira babonás lettem mostanában, mint még soha. Legalábbis egy kérdésben. No de lássuk, miről is van szó: a babáról:  Gyereket várunk 🙂
A kórház és a thai-ok megint csak nagyon viccesek voltak, szóval gondoltam beszámolok arról az esetről, amikor is megtudtunk a nagy hírt és hogy azóta is milyenek a dokik és a nővérkék a rendeléseken.
Novemberben esedékes lett egy éves egészségügyi vizsgálat, amit itt a munkahelyek mint extra juttatás biztosítanak az alkalmazottaknak.  Ez a közeli magánkórházban van, merthogy van itt állami kórház is, de abba csak a legvégső esetben mennek az emberek. Én rendes alkalmazott lévén minden évben meg is jelenek ezen a vizsgálaton és mindig ugyanaz történik. A csilli-villi kórházban stuardess-eknek öltözött kiskosztümös tolmácsok kísérnek fel a 13-dik emeletre a vizsgálathoz. Beszélgetés – szerencsére nem kellett megint az egész kórtörténetemet mindenről elmesélni – és pisi meg vérteszt, tüdőröngten, valami CTG-szerűség, mikor rákötnek az ember csuklójára, Continue reading

a fehér a nyerő


seoul-secret-hed-2015A múlt héten megjelent a The Guardian-en a botrányt kavaró thai reklám. Hogy hol kavart botrányt? Hát persze, hogy nem itt. De mindenhol máshol. Vagy mondjuk inkább a „nyugati” világban. Merthogy nyíltan rasszista. És ez igaz is. De hogy ezt hogyan lehetne elmagyarázni egy thai-nak? Na, az nagy kérdés.
Már többször írtam arról, hogy a thaiok imádják, ha fehérek. Vagyis imádnák,ha fehérek lennének és ezért mindenre képesek is. „A fehér a nyerő” reklámban ki is derül, hogy képesek valamiféle tablettákat szedni, hogy nehogy „visszafeketedjenek” – azaz egyszer már sikerült valahogy kifehéredniük? Ezen kívül vannak fehérítő krémek és hintőporok mindenütt. Például Bangkokban könnyebb fehérítő krémet találni a boltban, mint naptejet. Aztánmeg itt van a napernyőzés is, amit még az idősebb férfiak és a Continue reading

magyar nagykövi

travelindex-hotels-travel-directory-1158-400x297Majdnem elfelejtettem megírni azt a kalandos napot, amikor meglátogattam a bangkoki magyar nagykövetséget. Korábban már írtam róla, hogy milyen viccesnek találtam, hogy mindenféle magyarkodó ünnepélyekre hívtak, meg matyóhímzéses terítővel és túró rudival kecsegtettek… persze amikor bomba robbant a belvárosban, nem siettek felhívni – bár regisztráltam direkt az egész családunkat a rendszerükben – hogy jól vagyunk-e? (Bezzeg a spanyol, angol és francia barátaimat mind megkereste a nagykövetsége, pedig ők aztán sokkal többen vannak itt!)
Nos, aznap este repültem valahová, de gondoltam, a délelőttöt még eltöltöm azzal, hogy beugrom a nagykövibe, mert megtelt az útlevelem – itt még nagy divat a Continue reading