operaprojekt

Egy tök jó kezdeményezésről kell, hogy beszámoljak itt most nektek. A Levi a múlt héten a firenzei Operában lépett fel! A többi 299 gyerekkel együtt. Tök jó, nem? A firenzei operaház 13 éve csinálja ezt a projektet a helyi iskolákkal. Az elmúlt két hónapban a gyerekek sokat próbáltak az iskolaidőben, hogy április közepére készen legyenek az előadásra. Egy igazi operaelőadásra!
Az elején nem is tudtuk pontosan, hogy miről van szó. Levi mondta, hogy van valami “operás cucc”, ami miatt elmaradnak órák és hogy mindenfélét kell gyakorolni

  • De mégis, miket csináltok? – kérdeztem.
  • Hát ugrálunk ide, oda, meg imitáljuk, hogy vágjuk valakinek a haját…
  • A haját?!
  • Igen, valami fodrászfélék leszünk a színpadon.
  • Mégis mi a darab címe, a Sevillai borbély? – világosodtam meg hirtelen.

És hát tényleg! A Sevillai borbélyban volt Levi háttérstatiszta még 299 gyerekkel együtt. Az előadás április közepére volt kiírva és mivel az egész márciust a kórházban töltöttük Oliverrel, nemigazán volt időm utánajárni, hogyan is tudnék jegyet szerezni. Azon a Continue reading

Advertisements

mit lehet csinálni Toszkánában?

Azt mondják Toszkánában az egyik legjobb dolog az agroturizmus, azaz amikor kilátogatsz egy farmra és ott jól elvagy. Szóval végre, majdhogynem egy év után mi is eljutottunk egy ilyen programra. Valószínűleg sokkal hamarabb kellett volna kipróbálnunk és akkor biztosan segített volna átvészelni a kezdeti durva időket. Szóval hirtelen nyár lett itt, 23 fok egyik napról a másikra és épp kifogtuk, mert az elmúlt három héten végig esett az eső, kivétel azon a három hétvégi napon, amikor épp mentünk valahova. Először elmentünk Pistoia-ba, ami egy közeli város és van egy állatkertje. A következő hétvégén Milánóba a magyar konzulátusra szavazni, aztán a múlt héten meg egy ilyen kis farmra, ami annyira bejött, hogy ezen a hétvégén megint megyünk egy másik helyre. Kiteszünk magunkért most, hogy Babszi végre kiszabadult a kórházból, azóta nem hagyjuk, hogy unatkozzon. 🙂
Pistoia remek volt! Vonattal mentünk, nincs messze, egy tündéri kisváros. Épp a húsvéti Continue reading

vérzik a szívem

Hát erre nincsenek szavak. Teljesen le vagyunk sokkolva. Mélyen lesúlyt a választások eredménye. Hová tud süllyedni ez az ország még? Mi lesz, ha több dolgot lopnak még el? Milyen fekete világ jön el? Mi lesz az egészségüggyel, az iskolákkal, a szegényekkel, a szegregáltakkal, a betegekkel, mi lesz a barátainkkal, a családunkkal?

Az elmúlt 5 évből csak egyet töltöttünk otthon, meg is kapjuk azoktól a kedves honfitársainktól, akik most újra a Fideszt választották, hogy hazaárulók vagyunk. Arról nem is beszélve, hogy állítólag “sorosbérencek” is, olyanok, akik miatt rettegnie kell egy országnak. Mondjuk kicsit nehéz értelmeznem, hogy miért kell rettegnie a szegény átlagembernek egy emberi jogi aktivistától, aki épp arra áldozza a szabad idejét, hogy az ő érdekeit védje a bíróságon vagy az állammal szemben? Na mindegy, erre nincs is mit mondani, aki tudja mi az a civil szervezet, emberi jogok, demokrácia, azok nyilván nem gondolják komolyan, hogy tőlünk kéne félni. Vagy inkább értik, hogy miért fél minden demokráciát hirdető embertől minden diktatúrába hajló demagóg kormányzat a világon.
– De te ugye nem fogadsz el pénzt attól az embertől? – kérdezte a 92 éves nagymamám, aki alig lát, alig hall, alig tud menni, de eljutott hozzá a Continue reading