valami még Hongkongból

Azt mondja Stefi, – a leglelkesebb olvasóm :D, hogy “jó volt a beszámoló, de olyan mintha még folytatás következne – ugye lesz??!! Mert nekem hiányzott a jól megszokott lezárás -összegzés-tanulság-okosság a végére.” Egyébként is megleptem, hogy az ő egyik kedvenc városába utaztam, mindenféle külön bejelentés nélkül csak úgy mellesleg. 🙂 No meg a levelezgetésünkből is ígértem neki, hogy majd berakok

a színek

Ha Thaiföldre jössz mindenképp gondold át milyen színű ruhákat hordasz. 😛 Bár turistaként soha senki nem fog rosszat gondolni rólad, de azért nem árt, ha tudod, hogy miért néz mindenki meglepett arccal rád a metróban, ha a király szülinapján vörös pólóban vagy.
Milyen színek számítanak és mit jelentenek?

Hongkong

Hong Kong-Boat

Azt hittem, hogy egy zsúfolt nagyváros lesz… bár mondjuk Bangkok, Jakarta vagy Manila 12-15 milliós népességéhez képeset talán mégsem a maga 7 milliójával. Na de hogy ilyen kevesen legyenek az utcán!
– Egy hongkongi ismerős mondta, hogy szerinte a fehér ember nagyon lusta! Mit sétálgat napközben az utcán, mikor mi folyton dolgozunk? – vágja rá Gergő és tényleg, napközben alig akad ember az utcán.
Hétfő este érkeztem Johannával, egy pár napos igazgatói talira. Az első este máris lenyűgözött a tömegközelekedés no és az ára is! Egy hongkongi dollár kb 36 forint és a

a világ iskolái

Új blog a láthatáron!
Kedves Olvasóm!
Ha van kedved iskolákról, gyerekekről olvasni és méginkább írni, akkor kövesd a legújabb blogomat, amit Viki barátnőmmel készítünk, aki nemrég kivándorolt egy angol kisvárosba négy lurkójával és férjével. A Világ iskolái blogba várjuk saját történeteidet!
Célunk, hogy a világ minden országából gyűjtsünk magyar történeteket, ahol legalább pár szülő vagy gyerek, tanár beszámol a helyi sulis élményéről.
De vezetjük a mi gyerekeink iskolás élményeit is, én írok majd Levi kanári szigeteki sulijáról, az ottani kalandjairól és a thai iskolarendszerről, Viki pedig az angol sulikról, ovikról és a négy gyerek körüli általános angol teendőkről fog rendszeresen beszámolni nektek. De a blog nem rólunk szól, sokkal inkább mindenkiről, akinek van saját története!
Szóval ez egy közösségi blog, kérjük, hogy írj, oszd meg velünk történeteidet iskolákról, óvodákról a nagyvilágban.  Írd meg történeted ha külföldön élő szülő vagy, ha gyerekekkel foglalkozol külföldön, ha tanulsz külföldön vagy ha csak látod milyen máshol a suli, az ovi, a gyerekek és a gyerekekkel való élet.
Addig is pedig látogass el hozzánk a vilagiskolai.wordpress.com-ra vagy like-olj a Facebookon: A világ iskolái
Ide pedig lehet küldeni a sztorikat: vilagiskolai@gmail.com
Köszi!

Liza

amikor

Amikor elég volt a stresszből, amikor folyton csak rohansz, amikor nincs időd se magadra, se másra, amikor mindig dolgozol, amikor otthon is a munkára gondolsz, amikor folyton görcsben a gyomrod, amikor folyamatosan rosszkedvvel ébredsz, amikor esténként sírva mész aludni, amikor egész nap ok nélkül reménytelenül érzed magad, amikor nem tudod mit hoz a jövő, amikor csak úgy, mikor nagy szomorúság van rajtad.
Na, akkor kell kimenni az erdőbe végre. Hallgatni a hívó szóra és menni a zöldbe, meg

bevándorlási hivatal és a monszun

Rendszeresen töltünk el egy-egy napot a bevándorlási hivatalban, hogy három-havonta, fél-évente újabb és újabb vízumokat kérjünk, kapjunk. A héten is ott tölthettünk egy esős napot.
Az épület abszurdan óriási, itt foglal helyet a nemzeti emberi jogi bizottság (egy diktatúrában mit takarhat ez?), a fenntartható mezőgazdasági bizottság (nem sokat dolgozhatnak…) és még ezeregy másik hivatalos iroda. Az épület kívülről is,