karácsony és klímakatasztrófa

pic:nj

Karácsony ide vagy oda, nekem a karácsony nem csak egy ünnep, hanem a legnagyobb készültség is, mivel ez a katasztrófák időszak is (és nem mellesleg ez most a melóm). Ugyanis a legtöbb természeti csapás mindig karácsonykor jön. Ciklonok, tájfunok, elég csak visszanézni az elmúlt éveket. Tudod, hogy mennyi ciklon, tájfun, áradás és földrengés van naponta?? Hát én beállítottam a google-ben alert-et, ami naponta küldi nekem a neten megjelenő cikkeket ezekben a témákban. Megdöbbentő, hogy mennyire sok természeti csapás van és hogy mennyire növekszik ezek száma.
Köszönet nekünk (is). Merthogy elég nagy száma ezeknek a katasztrófáknak a

klímakrízis kapcsán jött létre (ami ugyebár Trump szerint nem is létezik és a mi kormányunk szerint is csak valami kamu civil-összeesküvés-elmélet, mint az Amazonasi erdőégés). Nos, szóval a katasztrófák egyébként mondhatni nem válogatnak, de valójában igen, mert mint olyan sok minden, ez sem igazságos és a világ szegényebbik felét érinti, ahelyett, hogy azokra csapna le, akik az okozói, (vagy azokra a politikusokra, akik nem hisznek benne). Szóval a klímaváltozás, amit leginkább a fejlett országok idéztek elő, a szénmonoxid és metán kibocsátással (gyárak, szénerőművek, autók, húsfogyasztás, őserdőirtás stb) a legszegényebbeket sújtja, Afrikát és Ázsiát. Tudtad, hogy jelenleg csak Afrikában 52 millió ember éhezik 18 országban az extrém időjárástól, ami egyszerre szárazság, aszály aztán meg áradás? Emellett ciklon és földrengés, valamint sok esetben belső viszálykodás, és ebola. Ez ma, 2019 decemberben például Kongó, ahol egyszerre ötféle krízis van jelen, az ebolától a belső háborús konfliktusig. De nézhetjük azt is, hogy az elmúlt 10 évben körülbelül 20 millió embernek kellett elhagynia otthonát csak és kizárólag a klímaváltozás miatt. 70.8 millió ember hagyta el az otthonát tavaly, és ez a szám idővel csak emelkedni fog, ahogyan a klíma krízis egyre több országot és népet ér el.  Összesen egyébként jelenleg 53 országban 167 millió ember érintett valamilyen humanitárius krízis miatt.

pic:affairwithcoffee.wordpress.com

Mindehhez pedig mi közünk van? Hát elég sok. Még akkor is, ha mi olyan nagyon hirtelen lettünk az Európa szegényeiből a jobbik oldalon élők, a hirtelen jött szabadságunkban igyekeztünk behozni gyorsan a lemaradást és mindössze húsz év alatt nagy magasságokba emelni a fogyasztásunkat, azaz a féktelen vásárlást. Nos, nehezen tudok eltekinteni a klímakatasztrófától, ami a szemem előtt zajlik csak azért, mert mi (is) imádjuk a műanyag cuccokba csomagolt zöldségeket vásárolni vagy húst hússal enni, és rengeteg fölösleges tárgyat vásárolni, amit aztán kidobunk. Nem csak a szemetelés, a műanyagtermelés, de az étel pocséklás is a mi számlánkra is írandó (évente 2 millió tonna kaját dobunk ki csak Magyarországon).
Szóval karácsony ide, de inkább oda! Inkább ugornánk át ezt a fantasztikus hetet, amikor mindenki orrba-szájba vásárolja a fölösleges dolgokat, az elektronikus mindenféle izéket, amelyek koltanjáért háborúkat folytatnak Afrikában ,a fast-fashion-ös olcsó ruhákat, ahol a ruhaipar gyerekeket dolgoztat (170 millió gyereket dolgozat a legszegényebb országokban a legrosszabb körülmények között*), a műanyag flakonos tévé-reklámos, rákkeltő testápolókat és vegyszeres samponokat és sminkkészleteket, a polc tetejére felkerülő műanyag csecsebecséket, a soha nem használatos használati tárgyakat, a sokezredik díszeket, hogy aztán mindez évek alatt a kukában landoljon, vagy jobb-rosszabb esetben egy másik országban, a szegényebbeket szennyezve halálra, mint például az elektronikus szemetünk Ghánában.
És hiába tűnik mindez apróságnak, meghogy mi aztán nem számítunk és úgysem múlik rajtunk semmi sem, de mégis, mert minden apró lépéssel csak belerúgunk a nagy konzumerizmus hólabdájába, a vadkapitalizmusba,  hogy hadd’ gördüljön csak tovább a kizsákmányolás, egyenlőtlenség, a világszegénység és klímakatasztrófa felé.
Szóval összességében itt ez a szuper ünnep, ez a karácsony, amikoris kitalálhatnánk valami mást, mint a végtelen ember- és környezetkárosító vásárlást, és főzhetnénk valami finom vega ételt a szeretteinknek, adhatnánk egymásnak élményt, színházat vagy egy gőzfürdőzést, vagy csak készíthetnénk valamit egymásnak. És akkor talán nekem sem kellene naponta kétszer aggódva néznem a híreket a világ különböző klímakatasztrófáiról és talán mindannyian tudnánk végre aludni éjjel mert nem kellene azon aggódnunk, hogy a világ mindjárt belefullad az életszínvonalunkba.
Merthát ki más tudna a világon változtatni, mint mi, akik a világ szerencsésebbik felén lakunk, ahol még van karácsony és van még remény?

 

Néhány infóanyag, ha még érdekel:

• Itt egy cuki kis térkép arról, hogy mi a helyzet a világban és hogy mennyi pénz kéne, és mennyi hiányzik ahhoz, hogy megoldjuk ezeket a humanitárius katasztrófákat…ha egyáltalán meg tudnánk oldani őket…(Valami miatt most, decemberben nem mutatja az oldal a funding coverage-et, de megmondhatom nekem, évente maximum 60%-át tudjuk humanitárius szervezetekkel finanszírozni az igényeknek.)
• Vagy itt van a fragile-state-index, ami azt mutatja, mennyire kiszolgáltatott egy ország, mennyire kényes a helyzete a természeti csapások és labilis kormányok, gazdasági helyzete és humanitárius katasztrófa terén. Yemen kapta idén az első helyet, ahol évek óta háborús konfliktus van. Nem mondom, Szíria is elég durván áll. Bár tudom, a médiának és az embereknek valami miatt nem annyira szimpatikusak a konfliktusos humanitárius katasztrófák… valahogy jobban szeretjük a természeti csapásokat, egy hirtelen jött ciklon még mindig nagyobb szimpátiát kelt, mint az évek óta tartó nagyon durva polgárháborús időszak Szíriában. Egyébiránt a lista Yemen, Dél-Szudán (hallottál egyáltalán róluk? Épp durva áradás van a szárazság, ciklon és éhezés után), aztán jön Szomália (a legdurvábban kiszolgáltatott klíma áldozat), Kongo az újra és újra feltörő ebolájával és persze Szíria.

* Na, ebben a témában mennyi cikk van! 6 szomorú igazság a ruhaiparról, Épp elájul, aki a pólódat varrta, Divatipar környezeti hatások…, A ruhaipar már nagyobb kibocsátó, mint a…, A divatipar az egyik…