egy durva március

Emlékszem, megnéztem a horoszkópunkat december végén, hogy mit mond az új évről, 2018-ról. Mindig inkább a saját akaratban hiszek, de azért most eszembe jutott, hogy azt írta, a március durva lesz… A nem könnyű január után jött a szintén kihívásokkal teli február, nem hittem volna, hogy lehet ennél nehezebb. De aztán jött a március!
Mintha ebben az évben szinte csak az egészségünkkel lennének gondok.Januárban amint hazaértünk Magyarországról, kiderült, hogy Levi elhagyta az inzulinpumpájával összeköttetésben lévő vércukormérőjét, amit persze csak Magyarországon lehet beszerezni, aztán meg ketonisz-mérgezéssel kórházba került (ez egy sajnos gyakori cucc a diabos gyerekeknél). Épp hogy túllendültünk a januáron mikor beütött nálam a fél éve nem alvás és a munkahelyi stressz. Most engem vitt a mentő a kórházba. Szerencsére kiderült, hogy csak kimerültség, nem komoly, de végre be kellett vallanom magamnak és a családnak, hogy Continue reading

Advertisements

Meyer, a legjobb gyerekkórház

Van valami, ami teljes bizonyossággal a legjobb Firenzeben: a Meyer gyerekórház.

– Lehet, hogy épp ezért kellett, hogy ideköltözzünk – mondta Gergő, miközben tudom, hogy ő nem hisz az ilyenekben. – Mert nyilvánvalóan ez a legjobb kórház.
És éppen most, pont erre van szükségünk.
Nem voltunk szerencsések eddig ezzel az évvel, januárban Levi ment kórházba, februárban én pár napra, most meg szegény kis Olivert vitte el a mentő és tartották bent két hétig teljes kivizsgáláson.
De legalább Európa egyik legjobb gyerekkórházban voltunk. Más is volt, mint egy magyar…
Maria Meyerről elnevezett, óriási, modern, szuperfelszerelt és nagy tekintélynek örvendő kórház ez. A legjobbak egyike az országban. Nemzetközileg is számontartják, állítólag olyan jó a kutatási részlege is.
Az épület a város szélén van egy egészségügyi negyedben, a Careggi kórház és egy Continue reading

firenzei kórházak

Kicsit durván kezdődött ez az év, betegségek, kórház, megpróbáltatások, egy elhagyott vércukor mérő, ami nélkül Levi nagyon nehezen boldogul és egy elromlott fűtés épp abban az egy hétben, mikor leesett a hó Firenzére…
De kezdjük az elején. Gondoltam, nem panaszkodom, hanem kihasználom az alkalmat, hogy betekintést nyújtsak az egészségügyi szolgáltatásokba itt, Toszkánában.

Háziorvos, gyerekorvos

Ha az ember ideköltözik, akkor nem árt, ha van háziorvosa és gyerekorvosa. Ehhez persze kell rezidencia (ami nekünk ugyebár kb 4 hónapba tellett, lásd korábbi Continue reading

a romantika ára

Ez a Firenze szerintem a romantikájából él. Nem csak a turistákra gondolok elsősorban, hanem azokra az olaszokra és külföldiekre, akik ideköltöznek. Merthogy olaszok is nagy számba költöznek ide. A közvetlen munkatársaim 18-an vannak, közülük egy firenzei! A firenzei irodában meg úgy 60-an dolgozunk és azok közül, hát.. kettőről tudom csak biztosan, hogy firenzeiek (fiorentinák). Az ebédnél sokszor arról folyik a beszélgetés, hogy milyen érdekeseket esznek és az honnan származik, kinek mit készít a nagymamája otthon, Szicíliában, Bari-ban, Milánóban, az Alpokban, Perugiában stb. Meg sokszor egy-egy szó kiejtéséről is vitatkoznak, vagy inkább nem is vita ez, hanem Continue reading

olasz gyerekélet

Hát nem mondanám, hogy az olaszok gyerekei el lennének kényeztetve! Legalábbis sem az ovikkal, sem a játszóházakkal, sem a játszóterekkel nem kényeztetik őket. Azt hinné az ember, hogy az olaszok olyan nagyon családbarátok és ezért biztos sok a gyerekbarát dolog is az életükben. Mindenestre 9 hónapot lehet itt otthon az anyuka a gyerekkel, aztán meg vissza a melóba. Nem is maradnak nagyon otthon, félti mindenki a munkáját. A megoldás a bölcsi, ahova felveszik akár fél évesen is a piciket. De persze csak magán van, egy bölcsi úgy 5-800 euróba kerül havonta! és ráadásul nagy sorbanállás van, nem lehet “csak úgy” bekerülni, hosszú a lista.
Mikor megkaptam ezt az állást, utánanéztem, hogy milyenek itt a bölcsi és ovi Continue reading

modern nomádok nehézségei

“Modern nomádok”, “globális dolgozók”, viccesnek hangzanak magyarul ezek a kifejezések… de kik is ezek az arcok? Mit kell tenni ahhoz, hogy egy függőágyból nézd a világot? Milyen lehet, ha a munkahelyed a laptopod és a világ az otthonod? Milyen ügyeket kell elintézned, ha szeretnél mobilan élni, egyik országból a másikba költözni, mikor kedved tartja? De modern-e eléggé a világ, hogy könnyű legyen modern nomádként élni?
Mostanában egyre többen vannak olyanok, akik nem helyhez hanem csak a számígtógépükhöz vannak kötve munka ügyben, így teoretikusan a világon bárhol lakhatnak. Meg vannak azok, – mint például mi, amilyen családok régebben is biztos akadtak, csak talán nem ennyien, –  akik munka miatt költözködnek egyik országból a másikba. Mondjuk Ázsiában sok olyan, főleg európai férfival találkoztam, akik Ázsiában laknak és dolgoznak, míg a családjuk – az általuk biztonságosabbnak ítélt- Európában éltek. De kinek kell az ilyen élet? Minek van családunk, ha az életünket külön töltjük tőlük? Szóval térjünk vissza akkor azokra a bizonyos modern nomádokra, akiket minden bizonnyal fiatal, lelkes, pénzes úrfiknak

Continue reading

hogyan pályázz nemzetközi állásra?

Gondoltam írok egy kicsit arról, milyen nemzetközi állásokra pályázni, hátha valakit érdekel. Az elmúlt négy évben néha ezzel voltam elfoglalva, de igazából sosem sokáig, általában kitűztem magamnak egy célt, mondjuk, először azt, hogy húsz pályázatra jöjjön egy interjú. Szóval az első legfontosabb dolog szerintem, hogy ne hagyjuk magunkat elkedvetlenedni! Merthogy marhára szomorú, ha az ember egy csomó állásra elküldi a cv-jét, aztán csak vár és vár és semmi. Szóval úgy döntöttem, hogy nem így csinálom, mert nem vagyok hajlandó gyomorgörccsel nézni az e-mailjeimet. 20/1, ez volt a cél. Szóval mikor a hatodik után jött egy felkérés interjúra, akkor madarat lehetett volna fogatni velem!
Na, de hogyan is kezdek általában neki a jelentkezéseknek?

Continue reading