utolsó hétvége Bangkokban

indexAz utolsó hétvégén Bangkokban elég pörgősre sikerült. Levi szülinapját ünnepeltük, a tizenegyediket. Legutóbbit Nepálban töltöttük, a Himaláján, most épp ideje volt egy sima kis házibulinak 🙂 Bár én kifejezetten nem szeretek gyerek bulikat szervezni, most mégis kivételt tettem. Pedig a hatodik hónapban járok és épp április van, a legmelegebb hónap, sőt, azt mondják, az elmúlt évtized legmelegebb időszaka itt, Bangkokban. A napi átlaghőmérséklet (!) 38 fok és óriási a pára. Csak a szomszéd boltba mentünk le Levivel és utána két órán át kellett a légkondi alatt feküdnöm, hogy jobban legyek…
Songkran is van, amikor azt ünnepeljük, hogy megszületett Buddha. Egyébként Nepálban született, Lumpini nevű városkában. Van itt, Bangkokban egy ilyen nevű metrómegálló, és Continue reading

itt és ott

df8f69764f3ba55edf569fead828f75cÚjra itt! Nem volt netem egy ideig és közben pár kilóméterrel odébb is költöztünk, közeledve Magyarországhoz, ha még nem is távolságban, de időben mindenképp…

Az elmúlt három hét nem semmi! Mondhatnám, hogy esszenciája az életemnek, egy adag sűrítmény, egy sűrű szörp, amit elvileg az ember felvizezve iszik, ha szerencsés, akkor igazi málnaszörp és még arra is van módja, hogy egy romantikus, karos szódásüvegből töltsön rá hideg vizet egy forró nyári délelőtt.

A héten Gergő hazaköltözött, ami már önmagában is elég izgalom lett volna, de láthatóan az izgalmak még csak akkor kezdődtek. A hatodik hónapban vagyok és eléggé nyögve-nyelem a terhességet, amit csak tetéz, hogy elérkezett a legmelegebb hónap, amikor úgy érzed magad kilépve a házból, mintha egy szaunába érkeznél. Sajnos már a medence sem annyira biztonságos számomra, mivel egyre többen belemerészkednek a Continue reading

repülős videók

26D32CE700000578-0-image-a-12_1426850290296Eddig mindig elfelejtettem cikket irni arról a bizonyos kisfilmről a repülőn. Ugyebár minden alkalommal, ha felszállsz, elmondják a kedves kis légikisérők, hogy mi a teendő gáz esetén. Ilyenkor többnyire kiállnak a folyosóra és mutogatnak mosolyogva, miközben a monitorodon nézheted az animációt vagy videót arról, hol az oxigénmaszk és a merre kell kitörni az ajtókat, ha baj van. Itt Ázsiában nem szoktak nagyon mutogatni, ráhagyják a tévére. Mindig gondolkodom a filmek közben, hogy milyen is lehet egy ilyen filmet megcsinálni? Biztos az a legfontosabb, hogy az egészet valamiféle unalmas protokollnak tartsuk mi, akik egy Continue reading

hogy én mennyire szerencsés vagyok!

Grass_by_toinjointsBorzasztó szerencsés vagyok! Fut át rajtam.

Aztán újra és újra. Pedig már régen másik időben és térben vagyok. Jakarta felé repülök és már három filmet is megpróbáltam megnézni, de valahogy ma nem jön be a filmnézés. Olyan, mint a rossz tévézés. Sok a reklám, a filmek pedig nem olyanok, mint az előzetésében, az egyik nagyon gagyi amerikai, amiben a nő irtóra hasonlit Eddy Mendezre, a kanáris volt főnökömre, akinek a gondolatától is rosszul vagyok. A másik meg nem is scifi, aminek először tűnt,  hanem egy Continue reading

világégések körülöttünk

Colos_of_The_Storm_by_Gate_To_NowhereMúlt héten megint tájfun volt Fülöp szigeteken. Az egész irodánknak azonnal haza kellett mennie és otthonról dolgozni, mert nem volt biztonságos máshol – mondta be a rádió, tévé. (Mert otthon igen?) Az egész hetet otthonról dolgozással töltötték, mert nem volt ajánlatos kimenni az utcára sem. 😦

Mindeközben Levi és én majdnem az Egyenitő másik felén ragadtunk (mármint a nem jó felén), minthogy a repjegyünk egy maláj átszállással lett volna Jakartából Bangkokba Kuala Lumpur-on át, ahol a második gépet, a Kuala Lumpur-Bangkokit törölték. Amit ajánlottak cserébe az egy másnapi jegy volt, azaz ott kellett volna aludni Kuala Lumpur repterén, amit nem igazán akartunk.

Continue reading

repkedés

airplane_xlgMikor Jakartába repülök, vagy onnan haza, Bangkokba, mindig rettegek. Régen sosem féltem a repüléstől. Nem akarok meghalni. Sőt, még sokáig szeretnék élni. Mert most éppen annyira, de annyira boldog vagyok! Jajaj, csak most ne zuhanjak le! De a jakartai reptér felszállópályája még mindig olyan, mintha vakondok túrták volna fel…
– Én is jobban félek mostanában – hallom Gergő hangját.
-TE?
– Igen, mert mostmár annyit repültünk, hogy statisztikailag több az esély a lezuhanásra.
– Hát köszi szivem! 🙂