csak jókislányt ne!

Még szerencse, hogy fiaim vannak. Lányt nevelni brutál nehéz lehet. Leginkább arra törekednék, hogy semmiképp ne legyen belőle jókislány! Annál rosszabb nem lehet.
Fiút nevelni könnyebb. A fiú azt tanulja, övé a világ. Anyaként a dolgom, hogy önzetlenségre, nagyvonalúságra neveljem, hogy megossza a világot mással, hogy tenyerén nyújtsa azok felé, akiké nem a világ. A nők felé. Hogy ajtót nyisson, ne azért mert így illik, hanem mert lekötelezett, mert a nők az anyái, szerelmei, tanárai. Hálás legyen és nagyvonalú. Nagyvonalúan ossza meg, ami neki születési jogánál adatott. A világot magát.
Lányt nevelni más. Lányom lenne, egyvalamire törekednék csak: sose legyen jókislány. Ne legyen szófogadó, ne legyen megalkuvó, ne legyen rendes, ne legyen kedves, ne

Continue reading

lánykának lenni ma

Dina Goldstein

Gyerekkoromban elhittem minden szarságot. Mint gondolom mindenki. Néztem a sok romantikus filmet, hallgattam anyu meséjét a legutóbbi romantikus regényről… a Nagy Szerelem. Az Igazi…
Milyen is lányként felnőni?
Talán a hozzánk nagyon hasonló kultúrákban ugyanolyan lehet. Nézzük a rózsaszín meséket és azonosulunk Hófehérkével, Hamupipőkével, Csipkerózsikával. És a többi százzal, ahol a lányok ugyanolyan szerepben vannak, mindig passzívak, mindig várnak és mindig szépek. Szóval a tanulság? Egyetlen dolga a lánynak, hogy szép legyen és akkor majd… „elkel”. (Épp minap hallottam ugyanezt a kifejezést olaszul a főnökömtől, ahogyan az egyik alkalmazottjának mondta…”jaj, hát persze, hiszen Chiara olyan szép lány vagy, persze, hogy elkelsz”) Hát, engem ilyenkor a hányinger kerülget… de erről majd később.
Nézzük először, hogy miben nőttünk fel, mi, lányok?
Először a mesék. A mesék, amiben sosem okos a lány, de mindig nagyon szép. Aztán sosem csinál semmit, csak amolyan háziasszonyi teendőket (ellátja a törpikéket), talán Continue reading

az apák nevében

Nem hiszem el, hogy a magyarok ennyire konzervatívak! Bár a kutatásom korántsem reprezentatív, mégis jelez valami egészen tipikus dolgot. Mi, magyarok hiába posztolgatjuk oly serényen a gyeden lévő skandináv apukák sztorijait babáikkal, mégsem vagyunk képesek elhinni, hogy egy férfi képes arra, amire egy nő. Történetesen nevelni egy gyereket és ellátni a háztartást. Napi 24 órában, ahogyan mi csináljuk. Vagy nem ugyanúgy, de talán még jobban is!
Amikor úton-útfélen arról beszéltem, hogy visszamegyek dolgozni, mikor a pici 9-10 hónapos volt, mindenki csodálkozva nézett rám. Egyik probléma: miért is akar a nő karriert?! Micsoda önző dolog, hogy csak magadra gondolsz! Hallottam félhangosan. Continue reading