cucc hátán cucc 2.

food-waste-open-graphEz a blogbejegyzés egy korábbi folytatása, ami önmagában olyan hosszú lett, hogy két részletre kellett vennem. Szóval itt a Folyt. Köv.
Témakör: Hogyan tudjuk megvalósítani itthon a környezettudatos és egészséges életmódunkat? Mi az igazi cél? Mit és miért nehéz megvalósítani?
Szemét
Míg az előzőekben tárgyaltuk az élelmiszerek kérdését máris eljutottunk a szemét kérdésköréig. Ételt nem dobunk ki, ez egy alapvető elvünk. A másik, hogy a szemetet válogatjuk, papír, üveg, műanyag, vegyes és komposzt témakörökben. A komposztot, kertünk nem lévén Gergő beviszi az irodába, ahol van komposztgyűjtés. A papír elég egyértelmű, de a műanyag annál problémásabb, mert minden terméknél meg kell nézni, hogy valójában újrahasznosítható-e? Így például a Danone-os joghurtos dobozok nem, míg más joghurtos dobozok többnyire igen. Régen a papírdobozos tej és üdítő dobozát is szelektáltuk, de azóta megtudtuk, hogy azt nem hasznosítják újra, bár lehetne.
Megdöbbentő látni, hogy egy négytagú család mennyi szemetet termel! Úgyhogy a következő nagy projekt nem a szelektív gyűjtés, hiszen attól még a problémát nem szüntetjük meg, azaz nem lesz kevesebb szemét, csak jobban lesz válogatva és talán (talán!) egy részét újra lehet hasznosítani. De magát a körforgást nem befolyásoljuk image14érdemben. Azaz a cél nem a válogatás, hanem a NEM HASZNÁLAT! Mindig is csodálattal adóztam az olyan családoknak, akik be tudják tartani a zero-waste elvet, azaz SEMMILYEN hulladékot nem termelnek! Hosszútávon mindenképpen ez a célunk!
De miből van a legtöbb olyan szemetünk, amit valójában kiiktathatnánk? Az egyik a műanyag üvegek. Régi házban lakunk, ahol a csövek ólomból vannak, ezért a víz ólmot tartalmaz. Emiatt terhesen nem ittam belőle, a babának pedig szintén csak üveges, bébivizet adunk. A többiek – és szülés óta én is – arra tértünk rá, hogy a csapból hosszasan (állítólag legalább 3 percig kell) folyatjuk a vizet, csak aztán iszunk belőle. Nos, ez meg a vízpocsékolás (nemcsak amiatt, hogy drága, hanem, hogy nagyon kevés van a világon) miatt problémás. Szóval ezen még dolgoznunk kell! Talán egy víztisztító lesz a megoldás. De az biztos, hogy semmiképp nem szeretnénk hosszútávon üveges vizet venni egy olyan országban, ahol iható és jó minőségű a víz, ami sajnos sem Kanárin, sem Thaiföldön nem volt!
A másik nagy szemétmennyiség a pelenka. Már az elejétől fogva mosható pelust akartunk használni, de a babánk hasmenése és gyomorproblémái miatt az orvos kifejezetten ellenjavallotta. Ezért ugyan a dobozban pihennek a csini mosható pelusok, ezzel még várnunk kell, míg kicsit nagyobb lesz és beáll a rendszeres emésztése a kicsinek. Addig is megdöbbenhetek minden nap, hogy mennyire irdatlanul szennyezzük a környezetet a pelusokkal, még ha olyat veszünk is, amely a környezetben lebomlik (ugyanis nyilván a természetben bomlana le, ahova viszont nem kerül amiatt, hogy egy szemetes konténerbe kerül).
A vásárlásainkat is nagyban befolyásolja a termékek csomagolása. Tejet például csak a műanyag zacskósat igyekszünk vásárolni mert az újrahasznosítható, nejlon zacskót nem kérünk, húst igyekszünk hentesnél venni, vagy hentespultból, hogy ne legyen tíz darab szalámi előre 16bbecsomagolva. Gyümölcsöt piacon és textil szatyorba és még a gyógyszertárak közül is környezetbarátba járunk.
Szerencsére a takarítószereket és szépségápolási vegyszereket hamar kiiktattuk az életünkből, samponból csak a 100%-ban természetes szappan alakút (csomagolás nélkülit vagy papírcsomagolásút) vásároljuk és takarítószerekből a zöld békásat, mosáshoz mosódiót és mosószódát használunk.

Babaholmik
A babával kapcsolatban büszkén mondhatom, hogy egészen jól sikerült beszerezni mindent másodkézből. Babaágyat, hordozót, babakocsit, ruhákat, játékokat mind kaptunk. Ugyanúgy, ahogyan annak idején én is továbbadtam, az anyuka-barátnők most nekem dobták össze. Annak idején, az első gyereknél, mint a legtöbb első gyerekes szülő, mi is élvezettel vásároltunk néhány új dolgot. Az egyik ilyen nagy befektetés a babakocsi volt. baby-stuffMost megdöbbenve láttam, hogy van babakocsi 300 ezer forintért is!!! De nem csak az ára a meglepő, de bármilyen tartós használati cikk vásárlásakor arra gondolok, hogy mi lesz vele „azután”? Szerencsére az első babakocsinkat egy háromgyerekes család használta, majd egy szír menekült családnak ajándékozták tavaly az út mellett. Így legalább kicsit könnyebb a lelkiismeretem, hogy ha már megvettük, akkor legalább öt gyereket kiszolgált és oda került, ahol nagy volt a szükség.

Ajándékok
Már csak az ajándékok okoznak némi gondot, mert ezt tudom a legkevésbé jól menedzselni. A családunk rendszeresen sok holmival (gyereknek, lakásba, nekünk) lát el bennünket ajándékként. Már jóval kevesebbel szerencsére, mint tíz éve, mikor még nem is utasítottam vissza, az illem miatt ezeket. De most már kénytelen vagyok tudtára adni mindenkinek, hogy a nem kellő tárgyakat nem fogadhatjuk el, vagy kénytelenek leszünk továbbajándékozni. Ezzel nem kis kellemetlenséget, sértődést és fájdalmat hozok a rokonok fejére. 😦 De sajnos nem tudok más megoldást, mint újra és újra elmondani, hogy az elveink szerint az élelem- ruha- használati tárgyak felhalmozása, és a szemét gyártása számunkra nem csak nem elfogadható, de kifejezetten kínszenvedés. Sokféle magyarázattal próbálok élni, ha az elveink ismerete nem felel meg, mert nem szeretném megbántani a rokonságot, hiszen jó szándékból, szeretetből adnak. Sokaknak maga az adás is nagy örömet okoz, így nehezen tudom mindig visszautasítani, ami viszont megint csak azt eredményezi, hogy legközelebb megint kapunk olyan holmikat, amelyeket nem használunk, csak egy „dolgok, amelyek nem kellenek” nevű fiókban tárolunk – azaz mégiscsak cuccfelhalmozók leszünk. 😦
Ha valakinek van erre a problémára megoldási ötlete, dobjon meg vele!

A jövő
Messze vagyunk még attól, amilyen életet élni szeretnénk, amilyen módon szeretnénk a háztartásunkat vezetni. A jövőben nem csak kevesebb szemetet szeretnénk termelni, de titkos vágyunk, hogy elérjük a zéró-waste pontot, azaz a nulla szemetelést! Az álmunk egy kertes ház is, ahol magunk termelte zöldséget és gyümölcsöt ehetünk és saját komposztot csinálhatunk. Addig is igyekszünk megtanulni hogyan kell gondozni legalább a fűszernövényeket, amelyeket a lakásban növesztgetünk.
Tagung-Nachhaltigkeit-Landkarte-Steiermark-ARGE-Zero-Waste-AkademiePersze az igazi nem csak az élelmiszer teljes vegyszermentesítése, és a szemét teljes elkerülése lenne, hanem egy off-grid, azaz önálló energiaellátással, vízellátással bíró otthon, ahol saját csatornázás és megújuló energiaellátással élnénk, olyan otthonban, amelyet mi építettünk természetes, környezetbarát anyagokból és módon. Ez jelenleg még csak álom…vagy mondhatom inkább, hogy terv. 🙂

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s