szabadság

sketch_with_digital_colouring_by_art_by_doc-d7j42nyA legfőbb kérdés, hogy szabad tudok-e maradni? Hogy bármelyikőnk, aki megérezte valaha a lelki szabadság érzését, meg tudja-e tartani? Szabad tudok-e maradni lélekben és szellemben? Tudom-e tartani a távolságot a ma szomorúságától a tegnapi öröm felidézésével? Tudok-e nem érzékelni többé rosszat csak mert már szembenéztem azzal, mennyire óriási a világ, és mily kicsiny benne ennek az országnak a szomorúsága?

Meg tudom-e őrizni a nehézségekben, a szürke hétköznapokban, amikor a számlák egymásra tornyosulnak, olyan napokon, amikor csak veszekedni lenne kedvem, mikor a gyerek is bosszant és az eső is csak zuhog, mikor nem látok egyetlen jó dolgot sem az adott napban, mikor a holnap is ugyanolyan sivárnak és semmitmondónak tűnik?
Meg tudom-e őrizni a szabadság érzését? Az érzést, amit a világban való utazgatás adott? A felfedezés és a kaland ízét? Az új ízek, az új szagok, az új tájak élményének bizsergető érzését? Az első hónapok elveszettségét, a zűrzavart, amiben idegenként keringek és a lassú megérkezést és idegenben otthonra találást?
Az emléket lehet-e úgy őrizni, hogy ne halványuljon, ne múljon el soha? Lehet-e emlékezni a felismerésekre, az érzésre, mikor kitárt karokkal a mezőn forogsz körbe-körbe? Mikor a felhőkarcolóból a hömpölygő tömeget nézed a lábaid alatt? Mikor ráeszmélsz, hogy az idegen országban te már nem turista vagy? Mikor rájössz, hogy nem egy országhoz tartozol, hanem emberekhez, illatokhoz, képekhez? Mikor a történetek mögéd szegődnek és nem előtted tornyosulnak elérhetetlen álmokként? Mikor már nincsenek álmaid, csak terveid? Amikor a lábnyomod már megszámlálhatatlan országban maradt meg? Mikor láttad a szegénység sok arcát? Mikor rácsodálkoztál a „másra”, arra, hogy ugyanaz ezerszínű is lehet és mind ugyanúgy igaz? Amikor rájöttél, hogy nincs egyetlen igazság, hanem annyiféle arca van a világnak, ahány ember a földön? Mikor megérezted, hogy madár vagy, kitárt karokkal szabadon szárnyaló óriás madár, előtte a végtelen éggel? Mikor láttad, hogy nem csak kerek, de végtelen is a világ? Mikor rájöttél, hogy a szenvedés mindenhol ugyanaz? Mikor megláttad, hogy boldogság mindenhol mást jelent?
Mikor egyszerre örültél és kínzott az otthontól való távolléted? Mikor érezted az európai kultúra ízét a véredben és a hiányát a bőrödön? Mikor érezted, hogy Ázsia nem más, mint a világ másik arca? Mikor örültél, hogy itt vagy, hogy végre, hogy még mindig, és hogy még sokáig?
Mikor minél többet láttál, annál kevesebbet értettél? Mikor a dolgok összezavarodása után újra tisztulni kezdett minden? Mikor rájöttél, hogy nincs mit érteni, csak érezni kell? Az ízeket, a tájat, a bőrödön a nap sugarát, az esőt az arcodon, a pillanat erejét? Amikor már nem maradt gondolkodnivaló? Amikor már nem maradt haragudnivaló? Amikor már kitisztult belőled az otthonról hozott szenny, amikorra kiégette a nap, amikorra kimosta a tenger? Amikor már nem a rosszra emlékezel? Amikor az otthon szó már mást jelent? living_parallel____by_pockypuu-d429aodAmikor egyre gyűlt bele mindenféle pillanat? Amikor az érzések egymást mosták és tolták ki a fogalomból? Amikor már semmit nem jelentett és amikor meg mindent?
És akkor, ott, amikor rájöttem, hogy az otthon bennem van. Amikor ezek már nem szavak voltak, hanem valódi megérkezés a szívemben. Amikor rájöttem, hogy igazán, soha, semmihez nem tartoztam, nem érhet el semmilyen belémnevelt toldozott-foldozott kultúra, sem manipuláló kormánypropaganda és országimázs reklám, hogy nem tartozom országhoz, néphez, nem tartozom idegeneknek.

Magamnak tartozom, hogy boldog legyek. A szeretteimnek, hogy őket boldoggá tegyem. Semmi más nem számít. Nem számít hol élünk és mikor, csak a szabadság íze a szánkban. Azzal tartozom magamnak és a családomnak, hogy ezt az érzést megőrzöm nekik és magamnak.

Az érzést, hogy semmi nem lehetetlen, az érzést, hogy minden szomorúság véges, a tudatot, hogy a rabságában is szabadon szárnyalunk, hogy ez az ország csak egy pillanatnyi apró pont az életünkben… és hogy valójában az egész világ a miénk!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s