kincses sziget

  • morakotIgen, az Emerald barlang, rendben – mondja a thai bácsi és máris mutatja, hogy ugorjunk be a csónakjába. Tinédzser fia egy lábbal a motor hosszú botjára teszi talpát, félmeztelen és vigyorog, ahogyan bámuljuk egyensúly mutatványát, egylábbal irányítja az egész nyolcméteres csónakot, amely végén egy bazinagy motor irtó hangosan visít.
  • Az Emerald barlanghoz délután kell mennünk, mert most esős évszak van… – mondja, mi bólogatunk és csak sejtjük, hogy ez miért lehet gond. Talán, a víz magasabb? Ki tudja. Valójában azt sem tudjuk mi az az Emerald barlag, csak ez volt kiírva a szálláshelyen, ahol az egyetlen turisták voltunk az évszakban.

Hamar meguntuk, hogy a parton vacsizzunk a helyi madarak szélsebes vágtázása közepette, akik a nagy hangárszerű, fal nélküli, műanyag székes étteremben köröztek körülöttünk. Ott volt még egy-két macska is, és az a két szerencsétlen, beteg kóbor kutya, akik annyira vágytak az emberi társaságra, hogy mindig a közelünkben feküdtek le.

  • Ja, ja! Emerald barlang. Ott van! – mutat a bácsi a meredek sziklákra, amelyek felé közelítünk. Nem látunk semmit. Mi van ott?
  • Ott egy tábla thaiul. Azaz biztos akkor itt kell bemenni… – de hol? Nem látunk semmit, a sötétkék tengervízbe meredeken fölfelé állnak a sziklák az ég felé.
  • Mit vinni magatokkal? Fényképezőt? – kérdi a bácsi. Még mindig nem tudjuk hova is, de bólintunk, ő meg elkéri és egy nagy műanyag ládába teszi – fiam majd mutatja az utat – mondja és átnyújt a fiúnak egy fejlámpát.
  • Mire kell a fejlámpa? – tippelgetünk.
  • Úristen, milyen helyre megyünk, ahová neki fejlámpa kell?! – kérdezzük, és jelentősen nő bennünk az aggodalom.
  • Ugrás! Arra! – mondja a bácsi és a fiú után kell ugranunk a nyílt vízbe.

Olyan izgatott vagyok, hogy ilyen kalandokban van részünk, hogy nem is gondolkodom azon, hogy simán beleugrottunk a szinte fekete tengerbe, ami azt jelenti, hogy nagyon mély lehet alattunk és igazi nyílt vizről van szó, az esős évszak miatt pedig még hullámzik is rendesen. A fiú úszni kezd a sziklák felé, mi meg majdhogynem egymáson, kupacban úszva követjük.

  • Ott van! Ott a barlang! – kiáljta Levi. A fiú meg csak úszik befele!
  • Bemegyünk! Bemegyünk! – és tényleg, a kis barlangnyiláson át beúszunk a szikla belsejébe. A víz gyönyörű türkiz zöld itt, varázslatos, de a folyosó sötét, a hullámok olyan hangot adnak ki, mintha óriások vernék fölöttünk az eget, ráadásul fogalmunk sincs hova úszunk… Egymás lábát meg-megérintve, folyton röhögve, beszélve haladunk.
  • Én utálom a barlangokat! Főleg a vízi barlangokat!
  • Úristen, milyen izgalmas!
  • Én már nem tudok tovább úszni!
  • Hova megyünk mégis?
  • Kinek a lába ez?!

És így tovább. Követjük Tangot, aki lassan úszik előttünk, néha fel-felnéz, hogy lássuk maxresdefaulta fejünk felett a sziklák magasát.

  • Én itt aztán nem fogok fényképezni!
  • De oda nézz! – és a folyosó végén hirtelen fény villan, és ott egy mesebeli sziget.
  • Mint a Kincses Sziget!

És tényleg, arany a homok, türkiz a víz, úszunk kifelé, azaz inkább befelé. És egyszercsak megérkezünk magába a Paradicsomba.

  • Olyan, mint a filmeken!
  • Teljesen!

Le vagyok nyűgözve! Azt hittem ilyen ténlyeg csak a filmeken van. A kis barlangon át beúsztunk a hegy gyomrába.

  • Pontosabban ez egy vulkán volt régen, legalábbis azt mondja ez a kőtábla – középen arany homok, meredek, égig érő fekete sziklák és rajta indaszerűen kúszú növények. Óriás, színes pillangók repkednek mindenfelé.
  • Azt is mondja, hogy ez egy nemzeti park és hogy különleges növények élnek itt.
  • De hogyan vulkán ez, anya?
  • Gondolom kialudt, vagy a víz bemosta magát és attól aludt ki. Aztán idehozott homokot is. De honnan kerültek ide a növények? Főleg az ilyen különlegesek?

Nem értünk semmit. Tang a térdig érő vízben arccal lefelé, úszó hullát játszik.

  • Csak 7-10 percet lenni itt – mondja és máris minden újra félelmetesen izgalmas lesz.
  • Azt mondja még a tábla, hogy ez tényleg egy kincses sziget! Régen a kalózok ide hordták a kincseiket! – Levi rögtön föl is kerekedik, hogy minden kis sziklarepedésbe benézzen maradék aranyérmék megtalálása reményében.
  • Akkor ezért emerald! – kiáltja Levi
  • Miért, mi az az emerald?
  • Hát smaragd!
  • Menni kellene, menni – mondjuk Tangnak, mert már parázunk mit is jelent az a 7-10 perc, amit itt tölthetünk. Egymásra úszva, a hullámokon dobatjuk át magunkat a barlangon, közben Tang fel-felnéz, mutatja lámpájával az ezernyi denevért, akik a fejünk fölött alszanak.
  • Ne már, Tang! Inkább ússzál gyorsabban!1333356277

Megint tiszta parában vagyunk, de már nevetünk, minden annyira szép volt! Bár csak 7 perc, de az is megérte, mert magában a Paradicsomban voltunk.

És látjuk újra a smaragdot, amint megcsillan a vízen a kijáratnál.

  • Hú de szép volt! – kiáltom és széles mozdulattal a hullámzó sötétzöld vizbe úszom nagy boldogan – Ááá! – hallom a sikitásom. Olyan gyorsan úszok tovább, ahogy csak tudok.
  • Mi volt az?!
  • Valami! Valami nagyon megcsipett! Valamibe belenyúltam!

Tang röhög. Farang turisztok, biztos ezt gondolja, még legyintene is, ha nem a dobozunkat úsztatná kifelé.

  • Medúza – mondja határozott könnyedséggel.
  • Medúza!? Úristen! Belenyúltam egy medúzába! – kiáltom és nem is realizálom, hogy ha olyan medúza lenne, akkor már nem is élnék. – Akkora volt, mint egy minihűtő! És mint egy szivacs és fehér meg sötétzöld! Úristen, átnyúltam az agyán! – kiáltom és Gergő úgy tol fel a csónakon, hogy egyetlen perc múlva már mindannyian a biztonságos hajón vagyunk. A kezeimet nézem, minden ujjam éget.
  • Durva!
  • Átnyúltam az agyán! – mondom és nézem vörössé vált ujjaimat – Neki milyen durva lehetett…

Aztán már csak a partot nézzük, meg sem szólalunk. Hiszen minden előkészités nélkül a egy kalózos filmbe csöppentünk. Aztán egy tengeri szörnyesbe. Túl sok volt ez mára….

jellyfish_1845440a

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s