tél nélküli évszakok

Ghost_by_toinjointsMilyen kevés hely van a világon, ahol annyi évszak van, mint Magyarországon? Kanárin csak nyár van és Ázsiában szintén. Valószinű, hogy Afrikában csakugyan. Szóval valójában inkább az a furcsa, hogy Magyarországon négy évszak van. Aki folyton utazik tudja, hogy mennyire fontos, hogy mekkora a szekrénye mérete. Ha négy évszakra kell gondolnod, akkor óriási. De igy, hogy csak nyárból nyárba megyünk, végülis nem annyira nagy a szekrényünk. Nyári ruhák, nyaralós ruhák, irodai ruhák. De mégis mindig nyári ruhák. Ha a világot nézzük, akkor leginkább nyár van mindig, mindenhol. Aztán van pár igencsak hideg hely. Szegény tesóm, éppen az egyiken él, Észak-Norvégiában. Aztán vannak a közepesen kellemes helyek, az esősök, Anglia, Irország meg az ilyenek. Edi barátném otthona. (Lassan mindenhol van valaki…, csak otthon egyre kevesebben.) Aztán van ez a picike ország, négy, igazán négy évszakkal. Ugyan ma már nem olyan, mint gyerekkoromban, amikor igazán kiszámitható volt, ma már teljesen bizonytalan, esetleges, nyáron is lehet őszi hideg és télen is tavaszi meleg. De akkor is: van négy évszak. Micsoda szerencse! Milyen szerencsések a magyarok! Nem érzik még a bőrükön a klimaváltozást, nincsenek óriási esőzések és árvizek, nincsenek szárazságok és borzasztó hidegek, mint itt, a Fülöp szigeteken, ami a régiónkhoz tartozik. Ahol minden egyes hónapban jön egy e-mail, hogy “ma otthonról dolgozunk, mert jön az xyz hurrikán” és aztán háromhavonta, hogy most ez és ez halt meg a hurrikánban, az árvizben és a többiben…. És közben nálunk, otthon négy évszak van. És az indonéz munkatársamnak mesélek arról, milyen is, amikor VAN négy évszak! Amikor a fák virágoznak, aztán gyümölcsöt hoznak, aztán vörös lesz a levelük, aztán jön a hó…  Emlékszem, ahogyan Csillaghegyen a Ráby Mátyás utcában a fák aranysárgákká válnak és hullatni kezdik vörös és réz leveleiket. Emlékszem, ahogyan rózsaszinre váltanak a fák Óbudán tavasszal, emlékszem, ahogyan perzsel a nyár a Római parton. És a hideg… ó a hidegre nagyon emlékszem. Ahogyan darabolom a fát a cserépkályhába, ahogyan a dunyha alatt lapulok, ahogyan szidom a hideget, a fagyot, a hót, a latyakot. Ó, mennyire utáltam a telet! És milyen hosszú is volt az utolsó telünk odahaza! Négy hónap, vagy öt… Még márciusban is vacogtam a buszmegállóban. És akkor, ott, a hegyen, ahogyan a gyereket vittem az iskolába mondtam magamnak, hogy mostmár elég legyen! Igen, mostmár nyarat akarok. Örökké nyarat! Folyton nyarat!

JayMay_by_toinjointsÉs tényleg. Csak akarni kell. Itt vagyok. Kanári szigetek után Thaiföldön. A második évem tél nélküll. A tél fehér tisztasága, a tél hideg könyörtelensége nélkül. Tél nélkül, ami meghatározná a nyarat. Tél nélkül, amit átvészelni kellene, tél nélkül, ami átmosna, ami bezárna, ami bekuckózna, tél nélkül, ami letisztitana. Tél nélkül, ami nélkül az idő csak körbe forog, egyhuzamba, egymásba gabalyodva, folyton-folyvást nyárba. Tél nélkül, ami miatt a karácsonyt a tengerparton töltjük vagy buddhisták között. Tél nélkül, a fehérsége és tisztasága nélkül. Tél nélkül, hideg, fagyos, kietlen, könyörtelen tél nélkül. Ami nélkül zavaróan áll az idő, de ami miatt olyan gyönyörűségesen könnyű marad mindig minden. Az egész nyári élet. Az egész élet egy nyárban. Az egész élet egy egész nyárban… az egész élet egyetlen pillanatban ragadva. De legalább egy nyári pillanatba. 🙂

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s