megkülönböztető megkülönböztetés regisztrálva

20140918_110805a hosszan tartó vizumhoz rendőrségi papir is kell,
– valami cucc, hogy nem vagyok bűnöző? – kérdeztem a HR-es sráctól, Game-től (itt mindnekinek olyan beceneve van, amit a nagyszülők ráaggattak, például Sampon, mert sokat szeretett hajat mosni, vagy Game, mert folyton játszott, de van Um is, ami amolyan “mmm, de finom”).
– igen, igen, nem, nem – bólogat és mosolyog és most nem tudom, hogy akkor igen vagy nem… – csak vesznek ujjlenyomatot és kész – magyarázza.
Igyhát az egyik csütörtöki délelőtt elballagunk a nagy-nagy-legnagyobb rendőrségi komplexumba Bangkokba, ahol a belépéskor máris mosolyogva hajlonganak előttünk miközben a thaioktól viszont elkérik a személyijüket. Tovább ballagunk a napsütésben a csillivilli és a szomorúbeton épületek között, a 24-es A-ból a 20140918_110731C-be majd a 25-ösbe és igy tovább, mig megtalálunk egy parkolót, ami tele van asztalokkal és székekkel.
Fehér ember – szoba jár neki. Merthogy mig a helyi arcok, gondolom az indonézok, kambordzsaiak, burmaiak csak úgy ott a parkolóban töltögetik a papirjaikat és nyomják ujjukat a feketet tintába, addig nekem külön szoba jár. A rendőrlány rámmosolyog, én még le is ülhetek elé, sőt, kitölti félig a papiromat. Vannak azért mások is, akiknek kitüntetett figyelem jár, igy japókkal ülök együtt és várunk a sorunkra, mikor beregisztrálhatják az ujjlenyomatunkat a rendszerbe.
– Gergő, ide mit irjak? Különleges ismertetőjel, külső megjelenés, megkülönböztetés? – nem is ezeket az angol szavakat szokták erre használni.
– Hagyd ki, majd ők kitöltik.
És tényleg, a lány rámnéz, mosolyog és ahová beirtam, hogy hány kiló vagyok és milyen magas, oda beirja: Megkülönböztetés: magas, fehér. 🙂
Aztán feketére tintázzák az összes ujjamat és nem is csak az ujjbegyet, hanem az egész ujjakat és igyekeznek a kis papirra az összes részét lenyomatolni (ami azért is nehéz, mert ugyan fel vannak készülve a “magas fehérekre” de a papirdarabka mégis olyan pici, hogy egy gyerek keze férne csak el a nyomatospapiron. Igy a hosszú ujjaim lelógnak, belelógnak a másik lenyomatomban. De mindegy, ugyis van már megkülönböztetésem: magas, fehér. Igy nem veszhetek már el… de már az ujjaimat is könnyen megtalálják, ha az veszne el.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s