az utcai életérzés

bangkok13aDe most még kilépünk együtt az irodából, Johanna és Rod, az ausztrál főnököm. Benne vagyunk egy beszélgetésben, de a változás megint olyan erővel csap le rám, hogy kirángat a gondolatból. Hőség. Nem csak hőség, hanem izzó, álló, nedves levegő. Mintha egy szaunába lépnénk be. Meghökkenek. Mint minden egyes nap. Rod és Johanna csak bólogatnak és mosolyognak rám. Meg kell szokni… – mondja Johanna megértően. De nem tudok koncentrálni a szavaikra mert kiérünk az utcára, ahol a piros busz megint ott áll velünk szemben a dugóban, nyitott ajtajaival, kitárt fenekével, ahol a motorját berregve, hörögve, kitárulkozva szellőzteti. Egy motor a pillanat törtrészével elsuhan mellettem, kikerülve az előttem tátongó lyukat a betonon. A motorosoknak szabad a járdán közlekedni. Végülis mindenkinek mindent szabad. Itt a közlekedési szabály leginkább, hogy annak van elsőbbsége, aki a legnagyobb. Így igyekszem meghúzódni, a házsor mellett haladni, hogy a motorosok és a motoros taxisok ne üssenek el. Számomra túl gyorsan haladunk az utcán, az éttermünk felé. Elhaladunk egy felhőkarcoló, utcai kis konyhák mellett. Az utcán minden második méteren helyi nénikék főzik ételeiket. Fém kocsijaik tetején kígyózó tészták, tálkáikon halak, rákok, rizs, zöld levelek. Ahogyan a hőség szaunája, úgy tör rám az ételek szaga is. Erőszakos, letaglózó módon borít be mindent az ezerféle illat, a citromos, a fanyar, a csípős, az édes és a jellegzetes thai. A motorok, autók, dudák zaja fel-felszólal a kavalkádban. Én gyorsan szedem a lábam és igyekszem Rodra és Johannára koncenrálni, de a zajok, a szagok, a fények és képek, a látnivalók nem engednek el. A néni után a szabó bácsi következik, nyitott műhelyében húszféle öltöny, varrógépe az utcán, ő meg mosolyogva integet nekünk, „farangok”-nak. Csak szedem a lábam Rod és Johanna után, akik beszélgetéséből csak szavakat tudok kivenni a zajban. Elmegyünk a sarkon az antik portékájukat árulók mellett. Újra és újra benézek ugyanabba a garázsba, mert nem tudok hozzászokni, nem tudom még mindig befogadni a képet: a bácsi ül az üvegpultja mögött, körülötte harminc éves tévé, és mellette egy lapmonitor, mindegyikben más megy, körülötte étel, buddhaszobrok és egy 56-227267-bangkok-foodie-tourember nagyságú műanyag őzike szobor….Elszakítom a tekintetem. Befordulunk a sarkon. Jobboldali közlekedés van, már megint elfelejtettem. Majdnem elütött emiatt egy motoros taxi, aki épp egy dagi nénit vitt célpontja felé. A néni oldalazva ült a motoron, mint annak idején a lovakon a hölgyek. Hogyhogy nem esik le? Pedig az út tele van lyukakkal és bukkanókkal. Kikerülök egy fiút, aki elegáns ruhában egy nagy lila zászlót lenget. Mi is lehet rajta? A thai betűk szépek, de semmit nem jelentenek nekem. Sales Market van a másik oldalára írva. Mi is lehet ez? Sosem fogom megtudni. Elmegyünk egy nagy kirakat előtt, ami olyan, mint gyerekkorom emlékei Bécsről. Egymás hegyén hátán elektronikai cikkek, tévék, mikrók meg ilyenek. A földön ülő árust kikerülöm, okostelefonokra árul csilli-villi színes, rajzfilmfigurás borítókat. A Thai főzőiskola következik, két kirakatába is belátni, ahol nagy termekben hosszú asztaloknál állnak fiatalok és előkészítik az ételeket. Netező hely jön, ahol neteztem mindig, amikor májusban itt voltam. Fiatalok ülnek egymás mellett hosszú sorokban és játszanak játokon, fülhallgatókkal. Végre itt az éttermünk. Halétterem- ennek hívjuk, mert nem tudjuk kimondani a nevét. A külső részén egy férfi köszön ránk.Itt kint folyik a mosogatás. Beljebb, az asztaloknál a légkondi alatt kis, színes, asztalok. Végre, valami ismerős hely. És már az ételeket is ismerem nagyjából. Legalábbis ki tudom mondani „mai pet” azaz nem csípősen kérek ezt és ezt és mutatok a fotókra, amik az étlapot telítik.

Végre ebéd. Végre valami ismerős.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s